(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

Biztos vizionálok, gondolta magában, aztán gázt adott, fékezett éselkönyvelte magában hogy képzelıdött az imént.A gyerekek elaludtak az ülésen és Lolával halkan beszélgetvekocogtak a trabanttal a tanyabejáró felé a rázós, makadám úton. Lolamár izgult, hogy mi lehet a tanyán, mit mőveltek az állatok. Ilyet nemigen csináltak, hogy felügyelet nélkül maradjon a tanya.Burkus tekintélyes teste már messzirıl látszott a nagykapu elıtt és mára látványa is megnyugtató volt. Hát van ı nekik társuk, aki ırködik,gondolta Mezei. Egy huppanásnál viszont ugyanazt érezte, mint avárosi kátyúnál. Kezdett gyanakodni az idegeire, mert a kocsinismételten nem talált semmi szokatlant.Ahogy a kaput kinyitotta teljesen birtokba vette a láncreakció keltettekövetelızés. Az állatok leadták a jelzést, hogy megérkezett a gazda és agazdaasszony. A gyöngyösök zajongva futkosni kezdtek, a libák szélesszárnyaikkal evezve segítettek rá a futásra és esze-veszett gágogássalköszöntek. A kifutókba elkezdtek sírni a sertések és az ólakból isérkeztek már a hangok. A galambok elrúgták magukat a tetırıl éskörözés közben cikáztak, egyik-másik bravúrokkal pörgött egyet-egyet.A kutyák csaholása szőnni nem akaró koncertté fajult. Felkapták afejüket a birkák és ık is megszólaltak, mire a szomszéd tanya szamarais rázendített. A hangzavarba belerikoltottak a kakasok és a tyúkokkotkodálva csapták a palávert. A macska viszont csak les-fel járkált apárkányon hangtalanul. Gerlék rebbentek fel a fákról és verebek hadafeleselt az udvar lakóival.A gyerekek csodálkoztak legjobban ezen a fogadtatáson, ahogyálmukból felébredtek és gyorsítva vették a lépéseket az ajtó felé azapjukkal, anyjukkal egy tempóban. Lola bekísérte ıket, Mezei meg máriparkodott az állatsereg köré, hogy egy kis alamizsnával lecsendesítseıket üdvözlés gyanánt.Este már a vacsora közben megszólalt Lola:- Mi lesz velünk? Innen nem lesz könnyő elmenni – mondta.- Nem-e? Szólok Merényi Bélának és egy hang nem lesz többet,azonnal elvisz mindent – mondta nevetve.- De pénzt, azt nem látsz.- Azonnal biztos nem, de késıbb is csak küzdelem árán. Megvan nekiis a keresztje.- De már nem a dombon. Mit gondolsz, visszateszi valamikor?236