Sz&P3/Az erőszak játszótere
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Színház és Pedagógia ◆ 3<br />
Utószó<br />
<strong>Az</strong> <strong>erőszak</strong> jelensége<br />
mint a „tekintély” és a „szabadság” problémája<br />
A Káva Hinta című színházi nevelési programja bántalmazó helyzeteket és viszonyokat<br />
jelenít meg színházi jelenetek formájában, és tesz a cselekvés és a reflexió<br />
játékterévé a drámás munkaformákon keresztül. A résztvevők az <strong>erőszak</strong><br />
viszonyaival szembesülve saját érintettségükön és tapasztalataikon keresztül értelmezik<br />
a fiktív helyzeteket, beazonosítva azok kényszereit és mozgástereit. A foglalkozáson<br />
tehát azok a bántalmazással kapcsolatos jelentések „mozdulnak meg”,<br />
amelyeket a résztvevők háttértapasztalataiból a színházi jelenetek és az azok kapcsán<br />
megfogalmazódó kérdések megidéznek. Vagyis a színházi nevelési program<br />
úgy válik tanulási helyzetté, hogy azokat a jelentéseket vonja be, jeleníti meg, teszi<br />
reflexió tárgyává és mozdítja meg, amelyeket a résztvevők a maguk saját tapasztalatai<br />
alapján a „közösbe betesznek”. Ebből következik, hogy ez nemcsak a résztvevő<br />
gyerekek számára tanulási helyzet, hanem a drámatanárok és a kutató számára is.<br />
A színházi nevelési foglalkozás tehát egyrészt alkalmat ad a résztvevő gyerekeknek<br />
a tanulásra a bántalmazás helyzeteiről, szerepeiről, jelentéseiről, másrészt viszont<br />
egy olyan ideális kutatási terep is egyben, ahol a bántalmazással kapcsolatos háttértapasztalatok<br />
és jelentések sűrítve, fokozottan vannak jelen, és így mutatják meg<br />
magukat. A foglalkozást követő interjúk során a programon szerzett tapasztalatok<br />
reflektálása a színpadi történet és a résztvevők saját mindennapi „történeteinek”<br />
összeegyeztetésén keresztül történik.<br />
A kutatásnak így egy olyan „eredménye” is születik, amely az iskolákban jelenlévő<br />
<strong>erőszak</strong>kal kapcsolatban tud megfogalmazni állításokat.<br />
A foglalkozások és az interjúk alapján az körvonalazódott, hogy az <strong>erőszak</strong> jelensége<br />
egymástól különböző csoportdinamikák megjelenési formája. <strong>Az</strong> egyes<br />
esettanulmányok e dinamikák belső logikáját igyekeztek bemutatni. E dinamikák<br />
az iskola közegében működnek, és ahogy nyilvánvalóan közük van ahhoz a háttérhez,<br />
amelyből a gyerekek az iskolába érkeznek, ugyanígy sok közük van azokhoz a<br />
viszonyokhoz és működésekhez is, amelyek az iskolán belül jönnek létre. Ezt azért<br />
tartom fontosnak hangsúlyozni, mert a „kortárscsoporton belüli <strong>erőszak</strong>” (vagy<br />
„iskolai <strong>erőszak</strong>”) számos diskurzusban úgy jelenik meg, mint maga a probléma,<br />
ráadásul egy olyan probléma, amit a gyerekek az otthoni környezetből, vagy tágabban<br />
a társadalmi közegből, még tágabban a világból (értsd: a médiából) vesznek,<br />
és hoznak be az iskolába. <strong>Az</strong> iskola szerepe egy ilyen értelmezésben csak arra<br />
82<br />
Paper-03.indb 82 2009. 05. 26. 4:39:04