Családi Kör, 2018. február 15.

egypercesek
Szerb–horvát csúcs: megállapodtak,
hogy majd tárgyalnak
A szerb és a horvát nemzeti kisebbség
jogainak védelméről, a két ország közötti
határvonal pontos kijelöléséről, az 1991–
1995-ös horvátországi háborúval kapcsolatos
lezáratlan kérdésekről, valamint a
gazdasági együttműködésről és az infrastruktúra
fejlesztéséről tárgyalt Kolinda
Grabar-Kitarović és Aleksandar Vučić szerb
államfő hétfőn Zágrábban.
Grabar-Kitarović a találkozót követő közös
sajtótájékoztatón kijelentette: néhány
kérdésben egyetértettek, másokban pedig
közeledtek az álláspontok. Megállapodtak
abban, hogy folytatják a párbeszédet.
– Nekünk, államfőknek kötelességünk
beszélgetni, és megoldani azokat a kérdéseket,
amelyek szétválasztanak bennünket
– húzta alá. Ezzel feltehetően arra is utalt,
hogy Vučić zágrábi útja előtt feszültté vált a
két ország viszonya.
A horvát államfő támogatásáról biztosította
Szerbia európai integrációját, és arra
kérte a szerb államfőt, hogy biztosítsanak
politikai képviseletet a horvát nemzeti kisebbség
számára Szerbiában.
A két ország határvitáját két éven belül,
tárgyalásos úton próbálják meg rendezni, és
amennyiben ez nem sikerül, döntőbírósághoz
fordulnak – hangsúlyozta. A két ország a
Duna menti határának vonalát vitatja.
Vučić gratulált a horvát államfőnek, amiért
volt bátorsága megszervezni a találkozót.
Úgy vélekedett, hogy Szerbiának és
Horvátországnak – akarják-e ezt a két ország
politikusai, vagy sem – jobb viszonyt
kell kialakítania a jövő érdekében, a két ország
kapcsolata ugyanis kihat az egész Balkán
stabilitására.
A szerb államfő megígérte, Ana Brnabić
szerb kormányfővel együtt megtesznek
mindent annak érdekében, hogy változtassanak
azon a közhangulaton, amely most
jellemzi a két ország viszonyát.
Ami a nyitott kérdések, például a horvátországi
háború idején eltűntek ügyét illeti,
elmondta: azért jött, hogy beszéljenek róla.
Nem tudja megígérni, hogy mindent megoldanak,
de igyekezni fognak – fűzte hozzá.
A sajtótájékoztatót követően Vučić találkozott
Andrej Plenković horvát kormányfővel
és Gordan Jandroković házelnökkel.
6 2018. február 15.
A kormányhivatal a találkozóról közlemény
adott ki, amelyben az állt, hogy Plenković
a fent említett témákon kívül a szerb
államfővel a háborús kártérítésekről is beszélt.
Az 1996. augusztus 23-án Belgrádban
létrejött normalizációs megállapodást
– amely szerint hat hónapon belül a két ország
vezetői aláírtak volna egy szerződést a
háborús kártérítésekről – fel kell újítani és
meg kell kötni – olvasható a szövegben. A
horvát kormányfő javaslatára létrejön egy
külön munkabizottság, amely foglalkozni
fog majd a kérdéssel.
A két államfő a nap folyamán felszólalt
a szerb–horvát gazdasági fórumon is, és
Vučić találkozott még Josip Bozanić zágrábi
érsekkel, hogy előmozdítsa a horvátországi
katolikus és a szerb ortodox egyház jobb
együttműködését.
A horvátországi háborúban elesett horvát
katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet
tüntetést szervezett Vučić látogatása
ellen. Néhány százan gyűltek össze Zágráb
főterén, a Jellasics téren, de a rendőrség
nem engedélyezte, hogy a kormány épülete
elé vonuljanak. Biztonsági okokra hivatkozva
a hatóságok úttorlaszokat emeltek. A
tüntetők árulással vádolták a zágrábi vezetőket,
és bocsánatkérést követeltek Vučićtól
horvátellenes uszító kijelentései miatt,
amelyek az 1991–1995-ös horvátországi
háború idején hangzottak el a szájából.
A szerb államfő látogatása a legmagasabb
biztonsági intézkedések mellett
zajlott.
Orbán: Szerbiának és Magyarországnak
együtt kell megvédenie határait
Szerbiának és Magyarországnak együtt
kell megvédenie a határait, polgárai biztonságát
és kulturális identitását is – jelentette
ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki
budapesti magyar–szerb kormányülés
után, az Ana Brnabić szerb kormányfő társaságában
tett sajtónyilatkozatában.
Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának,
amiért segített feltartóztatni a
migrációt Magyarország déli határainál.
Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra
lehet számítani Szerbia déli
határainak megvédésében technikai vagy
személyi közreműködés formájában.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a
visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb
európai uniós csatlakozását sürgetik. „A
fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak
Szerbiában”, ezért indokolt, hogy az EU erőforrást,
lehetőséget lásson Belgrádban, különösképpen
annak fényében, hogy amikor
Szerbia magát védi a migrációval szemben,
egész Európát is védi – mondta.
Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú
állama, „nincs béke a Balkánon Szerbia
nélkül” – jelentette ki a kormányfő. Magyarországot
és Szerbiát úgy jellemezte, mint
erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke
országok, határozott kulturális öntudattal, a
kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul,
és ezt meg is akarják őrizni.
A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor
azt mondta, hogy a politikai kérdésekben
összhang van.
A miniszterelnök megjegyezte: tavaly
– rekordot döntve – körülbelül 30 százalékkal
nőtt a két ország közötti kereskedelem
volumene. Hozzátette, hogy magyar
beruházások – elsősorban szerb–magyar
vegyesvállalatok formájában – már Középés
Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP
hitelezési tevékenysége szintén túlmutat
már Vajdaságon.
– A szerb–magyar gazdaság erősítése
hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz
– fogalmazott.
Beszámolt emellett újabb határátkelőhelyek
megnyitásának tervéről, a Budapest
és Belgrád közötti vasútvonal építéséről,
továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott
fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas
tanulmányi lehetőségeket.
A kormányfő támogatásáról biztosította
a Magyarországon élő szerbek közösségének
kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és
megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a
Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a
nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó
kulturális intézményeket. A kormányfő
példaértékűnek nevezte „mindazt,
ami Szerbiában történik kisebbségügyben”.
Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke a
magyar–szerb üzleti fórum után arról beszélt,
hogy Szerbia teljes jogú uniós tagként
nem támogatásokra fog várni, hanem arra
törekszik majd, hogy maga is hozzájáruljon
az EU megerősítéséhez.
A szerb kormányfő kijelentette, hogy
az EU stratégiájában kijelölt 2025-ös csatlakozási
céldátumot Belgrád belátható és
elfogadható időpontnak véli, a csatlakozási
feltételeket pedig teljesíteni fogja. A csatlakozási
folyamatban Szerbia legelkötelezettebb
támogatója Magyarország, amely
a tárgyalási fejezetek lezárásához szakmai
segítséget is nyújt.
Hangsúlyozta, hogy a szerb energiapiac
egyre sokszínűbb, az energiaipar megnyílt
a magánbefektetők előtt is, de továbbra is
kihívást jelent az energiafelhasználás hatékonysága.
Ennek orvoslásában Szerbia szá-