Views
6 months ago

Családi Kör, 2018. február 15.

Hányan maradtunk még

Hányan maradtunk még Vajdaságban? A vajdasági magyarok fogyatkozásának demográfiai háttere Az elmúlt időszak egyik fontos kérdése volt, amely a politikusok ingerküszöbét is elérte, hogy hányan mentek el Vajdaságból. Születtek is szerencsétlenül megfogalmazott nyilatkozatok a témában. Demográfusként megfordítanám a kérdést: hányan maradtunk még magyarok Vajdaságban? A legutolsó népszámláláskor, százaléka vegyes házasságban születik. Etnokulturális reprodukciónak nevezi a szak- 2011-ben Vajdaságban 251 136 magyar nemzetiségű személyt irodalom azt a jelenséget, hogy a szülők milyen arányban örökítik át a gyermekeikre a írtak össze. Ez a szám közel 40 Születések ezerrel volt kevesebb, mint ahányan voltunk 2002-ben. A 2002 és 2011 közötti Év száma fogyatkozás kétharmada a negatív népszaporulatnak volt tulajdonítható, mivel több magyar nemzetiségű hunyt el 2002 és 2011 között, mint ahányan születtek. A további egyharmadnyi fogyatkozás az elvándorlásból és az asszimilációból adódott. A két cenzus között 13,5 százalékkal csökkent a magyar népesség száma. A teljes népességen belüli aránya Vajdaságban pedig 14,28 százalékról 13,00 százalékra csökkent. A vajdasági magyar népesség 59 százaléka valamely városban él, 41 százalék pedig falun. A férfiak aránya 47 százalék, a nőké pedig 53. Az átlagéletkor rendgyarság esetében a vegyes házasságokban saját nemzeti identitásukat. A vajdasági makívül magas: 44,97 év. mindössze 10 százalékos az etnokulturális Meg kell jegyeznünk, hogy a szakemberek szerint a vajdasági magyarokat rend- gyermekek mintegy 20-25 százaléka nem reprodukció, azaz a magyarként regisztrált szerint felülszámlálják a számlálóbiztosok, magyar identitású lesz később. Tehát a születések számát minden évben csökkente- mivel olyanokat is „itt lakónak” írnak össze, akik életvitelszerűen nem itt élnek. Tehát a nünk kell 400-450 fővel. Ezt a veszteséget tényleges létszám alacsonyabb lehet, mint intergenerációs asszimilációs veszteségnek a népszámlálási adat. is nevezzük. 2002 2011 Vajdaság 290 207 251 136 Bácska 164 134 141 688 Bánát 121 837 105 659 Szerémség 4236 3789 A VAJDASÁGI MAGYAROK LÉTSZÁMA 2002-BEN ÉS 2011-BEN 11 664 magyar édesanya szült gyermeket Halálozások száma Mi kellene a népességfogyás megállításához? Asszimilációs veszteség Fogyatkozás 2011 2092 4793 450 3151 2012 2030 4670 450 3090 2013 2028 4730 450 3152 2014 1961 4686 400 3125 2015 1822 4582 400 3160 2016 1731 4480 400 3150 ÖSSZESEN 11 664 27 941 2550 18 828 SZÜLETÉSEK, HALÁLOZÁSOK, ASSZIMILÁCIÓ MÉRTÉKE A VAJDASÁGI MAGYAROK KÖRÉBEN 2011 ÉS 2016 KÖZÖTT A születések számának alakulásakor a női népesség számát szokták figyelembe venni, mivel a nők szülnek. Ezen belül is a szülőképes korban lévő nők (15 és 49 közöttiek) létszáma határozza meg a születések számának alakulását. 2011-ben 53 282 magyar nemzetiségű nő tartozott ebbe a csoportba. 2016-ra ez a létszám lecsökkent 49 421-re. A népességfogyás megállításához nemcsak az kellene, hogy egyre több gyermek szülessen, hanem a vajdasági magyarok esetében ezt egyre kevesebb nőnek kellene megszülnie. Sajnos azonban a tendencia éppen ellentétes ezzel, nemcsak a születések száma, hanem a teljes termé- Fontosabb az a kérdés, hogy mi történt 2011 óta a vajdasági magyarok létszámát illetően. A 2011 óta eltelt időszakban 11 664 magyar nemzetiségű születést regisztráltak Vajdaság területén. Az újszülöttek esetében az édesanya nemzetiségét regisztrálják a gyermek nemzetiségeként. Tehát pontosabban fogalmazva 11 664 magyar édesanya szült gyermeket 2011 és 2016 között. Ez azért fontos, mert a gyermekek 25-30 Révész Róbert 8 2018. február 15.

kenységi arányszám (TFR) is csökken. Ez egy potenciális szám, amely azt mutatja, hogy az adott év születési tendenciáit figyelembe véve egy nőnek hány gyermeke születne az élete során. Egy közösség létszáma akkor stagnál, ha legalább 2,1 ez az érték. A stagnálás természetesen akkor értendő, ha nincs asszimilációs és migrációs veszteség. elvándorlás mértékéről objektív, tudományos kutatás híján mindenki csak a saját tapasztalataira tud hagyatkozni. Mindenki rokonságában vannak olyanok, akik külföldre költöztek. Külön tanulmányt érdemelne az elvándorlás vizsgálata folyamatában: fiatalok esetében ideiglenes külföldi munkavállalás/tanulás, majd végleges kiköltözés, persze sajnálatos, hogy elhagyják szülőföldjüket a fiatalok és a kevésbé fiatalok, azonban senki sem jókedvében vagy divatból teszi ezt, hanem sokkal inkább kényszerből, kilátástalanságból. Senki sem gondolhatja, hogy a szülőföld elhagyása, a baráti, rokoni kapcsolatok hátrahagyása bárki számára könnyű döntés volna, és csak divatból hozza azt meg. Mennyien leszünk a következő népszámláláskor? A TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM ALAKULÁSA A VAJDASÁGI MAGYAROK KÖRÉBEN 2011 ÉS 2016 KÖZÖTT A vizsgált időszakban a teljes termékenységi arányszám 1,37-ről leesett 1,22-re. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a születések száma, hanem a fertilitás (termékenység) is visszaesett. Egyre kevesebben és arányaiban is egyre kevesebb gyermeket szülnek a vajdasági magyar nők. Pontos adatok híján három opciót vázolunk fel: egy alacsony becsült migráció esetén évente 1500 vajdasági magyar hagyja el szülőföldjét, ami a 2011 óta eltelt időszakot vizsgálva több mint 10 ezer elvándorlót jelent, 2021-ig (a következő népszámlálás idejéig) 15 ezer elvándorlót jelentene ez a tendencia. Ez körülbelül a 2002 és 2011 közötti elvándorlás intenzitását jelentené. Én ezt nem tartom valószínűnek, ennél sokkal rosszabb a helyzet. A pesszimista verzió szerint több mint 4000 vajdasági magyar hagyja el szülőföldjét évente, ami a 2011 óta eltelt időszakban közel 30 ezres veszteséget, 2021-ig pedig 40 ezres veszteséget jelentene a vajdasági magyarok esetében. A pesszimistább forgatókönyvet tartom valószínűbbnek, azzal, hogy nem lineáris tendenciáról beszélünk, hanem inkább ingadozó intenzitásról. A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy jelenleg Vajdaságban 205 és 215 ezerre Két és félszer több halálozás, mint születés A halálozások száma a vajdasági magyarok körében 2011 és 2016 között 27 941 volt. Évente mintegy két és félszer több magyar nemzetiségű halálozást regisztrálnak, mint ahány születést. Természetes fogyatkozásnak nevezzük a születések és a halálozások közötti különbséget. A vajdasági magyarok esetében ez a szám megközelíti a 2700 főt évente. Ez azt jelenti, hogy közösségünk lélekszáma minden évben 1 vagy 1,1 százalékkal csökken a természetes fogyatkozás következtében. Ha ehhez hozzávesszük az asszimilációs veszteséget, akkor kijelenthetjük, hogy a vajdasági magyarok létszáma évente 3100- 3200 fővel csökken a negatív természetes népszaporodás következtében. Senki sem jókedvében vagy divatból megy külföldre Az elvándorlás mértéke tovább csökkenti a magyarok létszámát Vajdaságban. Az családok esetében családfő vagy szülők külföldre költözése gyermekek nélkül, majd pedig az egész család külföldre költözése. Ezen élethelyzetek olyan megterhelő érzelmi és racionális döntést igényelnek mind a fiatal felnőttől, mind egy család részéről, amelyet másnak megítélni, főleg elítélni nem szabad. Nemzetpolitikai szempontból tehető a vajdasági magyarság létszáma, és nagy valószínűséggel 200 ezer fő alatt lesz a létszámunk a 2021-es népszámlálás idején. BADIS Róbert 2018. február 15. 9