Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

116
sen, a beteg szervezetű vagy kedélyű ember sokszor
nyúl meg nem engedett eszközökhöz.
A harag, az indulat, a gyűlölet, a féltékenysg,
a földi javak és élvezetek utáni erős vágy szintét?
bő forrásai a bűnnek. A rosszra csábító hajlam akadályozza
a jellemfejlődést és erősödést s bőséges
tápot nyújt a bűnök elkövetésére.
De nemcsak ez, hanem sok egyéb mel1ékténye­
ző is elősegítheti a küzdő ember bűnbe jutását. Két
ilyen fontos és számottevő tényezőt meg kell em­
líteni, mint hatalmas forrásait a bűnözésnek. Egyik
a vallÓJStalanság vagy a vallásos nevelés hiánya, a
másik a nyomor.
A vallás erőforrást jelent a bűnök ellen. Fegyelmezi
és erkölcsileg nemesíti az embert. Képesíti
az életküzdelmekre. Sok esetben tart vissza a bűnök
elkövetésétől vagy legalább is mérsékli azok
szenvedélyes kitöréseit. A vallástalanság viszont
elősegíti a rossz hajlamok kifejlődését, képtelenné
tesz az életküzdelemre, hátrányosan hat az ember
értelmi és érzelmi vIiIágára és előbb-utóbb az erkölcsök
meglazulására vezet. A vaUásos érzés, jobban
mondva a vallásos fegyelem mindig óvta és óvja az
embereket a bűnöktől; a vallásos lélekben az erős
akarat a legtöbbször győzelmesen ellenáll a bűnök
elkövetésére csábító ingereknek Tapasztalat igazolja,
hogy a hivatásos és szokásos bűntetteseknek
a lelke sívár, olyan, mint a kiégett és terméktelenné
vált mező. Már pedig ott. ahol az ember leke üres
és terméktelen, nem is találhatunk mást. mint az Is
tentől elfordult. önmagával is meghasonlott embe
szomorú vergődését a bűnben.
A nyomor amennyire hatalmas, épen anny,ira
veszedelmes forrása a bűnöknek. A nyomorgó testi­
leg is szenved. Ez a szenvedés nemtelen vágyakat
ébreszt, feItüzeH a szenvedélyeket, megbomlasztja
a lelki egyensúlyt és bűnbe kergeti a nyomorgót.
Rendszerint az alkoholra adja magát és ez kiöli be­
lőle emberi méltósága utolsó maradványait is. Ke":.
servesen és kétszeresen érz,ik a nyomor szomorú
következményeit azok, akik valamikor jobb napo-