Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

57
A szenvedély önző, mert saját érdekében letör
minden előtte álló akadályt ; vak, mert tetteinek kártékony
voltát nem látja ; önámító, mert félrevezeti
áldozatát és cselekedeteit illetően téves hitben tartia;
mindent feláldozni kész, mert szeszélyeinek élve,
csupán a jelennel törődik és nem aggasztja sem a
maga. sem hozzátartozói érdeke és jövője ; testet és
lelket megrontó. mert állattá sülyeszti az embert.
Kant. a német bölcselő szerint az indulat olyan.
mint a víz, mely gátat szakít. a szenvedély pedig
olyan, mint a folyam, mely mindig mélyebb ágyat
ás magának.
A szenvedélyek sokféle irányúak. Bizonyos
testi és lelki okok azok irányára és kifejlődésére
lényeges befoI'yást gyakorolnak. Sőt, még az életkor
is figyelmet igényel, hiszen ismeretes körülmény,
hogy az élvezetek hajhászása inkább a fiatalságnál
ielentkező tünet; a becsvágy, a dicsőség- és hatalomvágy
inkább a férfikor sajátossága ; az irigység,
a gyűlölet. a fösvénység, a gyanakodás inkább az
öregkorban megnyilvánuló jelenségek.
A szenvedélyeket osztályozzák. A nyomozó
közegeket közelebbről az iszákosság, a játékszenvedély
és a fajtalanság érdekli.
Az iszákosság nem más, mint a szeszesitalok­
nak mértéknélküli használata. Öntudatlan törekvés
egy mámor után, amely megtompít minden ideg­
rendszerbeli működést.
A játékszenvedély abban nyUvánul, hogy az a
hajlam. amelyet valaki a kártya vagy egyéb szerencsejáték
iránt érez. elfajUl. Helyesen írja R.ónay Jácint
dr .• hogy nincs bűn, nincs alávalóság, vagy galád
tett, amelyre a szenvedélyes játékos kész ne
volna. Családját. vérét. önmagát sülyeszti kegyetlenül
és könnyelműen a nyomorba.
A fajtalanság, ha rabjává teszi az embert. ak­
Kor őrjöngő szenvedéHyé fajuhat, mely a bujaság
rémséJreihe dobja áldozatát és kiforgatva emberi
méltóságából. állati sorig alázza.
Az emberiség haladásának és boldogulásának
nagy akadályai a szenvedélyek, nemcsak azért,