Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

173
ban szerepeL Ide tartoznak az élet. a testi épség. a
személyes szabadság ellen vétők. a párbajozók. a
titoksértők. a rágalmazók. a becsület és a háziogot
megbántó bűntettesek. Az ezen cselekmények miatt
elítéltek arányszáma: 55'9 %. "Számuk főleg a járásbíróságok
kriminális népességében dominál. ahol
a bűnösök 62'9 % -a az ö soraikból kerül ki.
Itt az elítéltek arányát a becsületsértések növekvő
nagy tömege szökteti fel".
A bűncselekményeknek negyedik csoportjába
a vagyon elleniek tartoznak. és pedig a lopás, a
jogtalan elsajátítás. a sikkasztás és hűtlen kezelés.
a rablás és zsarolás, az orgazdaság, az idegen dolgok
rongálása, a csalás. a tiltott szerencsejáték által,
az uzsora és a hiteUegyek eHen elkövetett büntetendő
cselekmények tettesei, akik között valamenynyi
elítéltnek 30·2 % -át találj uk. "A vagyonellenes
bűncselekményeknél a törvényszékek növekedő
kriminalitása emelkedjlk ki. ahol az 1909/1913. évek
átlagában 100 elítélt közül már 46'5 % követte el
ezeket a bűncselekményeket. Az elítéltek száma itt
5 év alatt több. mint 15 % -kal növekedett, míg a járásbíróságok
ítélkezésében. ahol az eH téltek 1/4 részben
szerepelnek, számuk 12'2 % -kal fogyott.
*
A statisztika külön csoportosítja a sajtótörvény
ellen irányuló bűncselekményeket, miután azok a
maguk egészében annak egyik főcsoportjába sem
iUeszthetak bele.
A tovább nem részletezhető egyéb bűncselekmények
adatait szintén külön tárgyalja. ..Ezeknél
táJékozásul szolgálhat, hogy a járásbíróságoknál az
egyéb bűncselekménynek kb. 40-45 % -a a mezőrendőri
kihágás (1894. XII. t. c.), illetőleg erdei 10- .
pás (1879. XXX. t. c.) volt ; míg a törvényszékeknél
túlnyomórészük (megközelítőleg 80 % -uk) a kivándorlási
bűntettre és vétségre (1909. II. t. c.) esett".
. Külön emlékezik meg a statisztika a modern
bűnözés egyik veszélyes fészkéről, a közveszélyes
munkakerülőkről. Hangsúlyozza, hogy bár a csa-