Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

felületén is érző idegek vannak. A bőr felületén elhelyezett
érző ideg,ek által felkelt ett érzetek egy részét
tapintó-, másik részét hőérzeteknek nevezzük".
Ezeken kívül megkülönböztetünk szag-, íz-, látási és
.hallási érzeteket. aszerint, amint az orrban, a szájban,
a szemben vagy a fmben keletkező benyomások
jutnak - érző idegeinken keresztül - öntudatunkba.
"Ezen érzetek alkotják azt a középpontot,
melv körül összes lelkitüneményeink csoportosulnak.
Ez az az alap, me,}yen az öntudat, az "én" keletkezik.
Ezen érzetek és a köréjük csoportosult
gondolatOik: alkotjálk azt, amit léleknek nevezünk" .e)
*
Az érzetek - mint előbb említettük - mindenkor
a tárgyak tulajdonságairól értesítenek bennünket.
"A tárgyak együttes tulajdonságainak térbeli
észlelete : a szemlélet. A térben tethát nem tulajdonságokat.
hanem csupán tárgyakat látunk és tap intunk.
Ezért a szemlélet külső tárgyakra vonatkoztatott
érzéskapcsolat. Voltaképen a jelenlevő tárgyak
lelki képei. Vagyis az érzetkapcsolat: szem­
Iélet. 10 )
Szemléletek útján tudunk a világban tájékozódni.
Szemléletek segélyével vagyunk képesek a
környezetünkben levő dolgok és tárgyak között eligazodni,
különbségeket tenni és reájönni arra,
hogy miképen kell alkalmazkodnunk azokhoz s miképen
tudjuk azokat önfentartásunk eszközévé
tenni.
Ha az az inger, amely a szemléletet létrehozza.
megszünik, megszünik maga a szemlélet is.
V) Szitnyai : 32. l.
10) "InduIiunk ki egy példábó!. Tegyük fel, hogy sze..
münk elótt egy virág van. Mi figyelemmel nézünk erre a
virgra. A virágról jövő sugaralk II szembe jutván, a recehártyán
képet alkotnak. :Ezt a képet a látóideg pályája mentén
az agyseitekig vezeti, hol először, mint érzet jó tudomásunk­
ra. A léleknek az az állapota, amidőn mi a virágot tényle,
lijuk: szemlélet, mel)' érzetekböl alakult". (Szitnyai: 39. 1.)
31