Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

90
tanak ki. sőt elmebetegség eket is idézhetnek elő.
Krafft-Ebing 4062 bűnöző közül 25-nél talált koponyasérülés
által előállott elmezavart. Megemlékezik
egy kettős gyilkosságot elkövetett egyénről, aki
szomszédját és unokatestvérét pusztán azért lőtte
agyon. mert őt - mint bolondot - nevetve csúfolták.
A tettes 30 éves volt. Később nyert megállapítást.
hogy 21. éves koráig józan életet élt. de súlyos
fejsérülést szenvedett és ezen életkorától kezdve teljesen
megvál,tozott. Kihallgatása során azzal mentegetőzött.
hogy nem hitte el. hogy pisztolya elsül és
azért lőtt, mert unokatestvére azt mondotta neki : -
hát lőjj ! s ő ezt - mint parancsot - teljesítette.
A tettest a bíróság felmentette s gyógyintézetbe
utaltatta.
Ebből a példából láthatjuk, hogy a nyomozások
során az ilyen részletekre is fényt kell deríteni. mert
különben igen sokszor az egész bűnvádi eljárás téves
útakra sodródik.
2. Az aggkori elmegyengeség.
Magas korúaknál gyakran ismétlődő tünet. Az
egész test összeesik. a szellemi működés lanyhul s
az eR"ész ember valóságos egyéni és jellemváltozáson
megy keresztül. Értelmi köre korlátolttá vál.ik,
érzelmi világába változékonnyá. akarata pedig könynyen
befolyásolhatóvá. Ez az állapot elmezavarrá
fokozódhat.
A bűnözés terén az agg'kor azért érdemel
figyelmet, mert különösen a szemérem elleni bűncselekmények
eseteinél az aggtkorban jelentkező erkölcsi
elfajulás igen gyarkran fontos szerepet játszik.
3. A szerzett vagy terjedlJ butaság.
A szerzett szellemi gyengeségi állapotok között
- büntetőjogi szempontból - legnagyobb jelentőségűnek
ezen lelk,i betegség tekinthető. Köznyelven
agYldgyulásnak nevezik. Fontosságát egyrészt
gyakori előfordulása adja. másrészt az, hogy a kezdődés
stádiumában alig felismerhető.
Sajátos vonása az értelem hanyatlásának fokozatos
sülyedése. A 30-50 év között szokott kifej-