Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

121
igazságokat, de a közömbösség és a tömeg korlátoltsága,
nagyrészben felületessége is útjában áll
;ennek.
*
A büntetés a jogvédelem és az igazságszolgáltatás
eszköze.
A büntetést a megsértett JOg követeli és épen
azért mindig jOgOS és szükséges is. Minden állam­
Rolgárnak elemi kötelessége, hogy úgy éljen, hogy
ne sértse a más jogaJit s ha mégis megsérti, ha önhatalmúlag
és jogtalanul az állam vagy más embertársa
kárára cselekszik. büntetést érdemel. A bűnös
önmaga fölött mond törvényt, az állam csak megállapítja
és alkalmazza a büntetést. A bűnös előre
-tudja, hogy a cselekménye büntetendő. tehát minden
esetben magán hordozza cselekménye következményeinek
súlyát.
Pejtegetéseinkből kitetszik az is, hogy a törvényeknek
nemes rendeltetésük van. Oltalmuk alatt
élünk mindannyian. Védelmünkre őrt áll az ellenséges
indulatok, cselelkmények üldözése és büntetése
által. Segítségünkre van a jóra irányuló cselekedeteinkben,
előmozdítja a közjólétet és állandósítja az
élet-, a személy- és vagyonbiztonságot.
A büntetés céljáról elmélkedve, elsősorban is
. 'azt állapíthat juk meg, hogy a bűn elkövetésével
kapcsolatban - szinte természetszerűen - az a jo­
"gOS követelmény lép előtérbe, hogy a bűn megtorol­
tassék, vagyis a büntetésnek meg legyen az elégté­
teladási jellege. A közönségre is megnyugtatólag
lhat, ha a jogtalansággal szemben az igazság gyŐ­
zelmét és erejét látja érvényesülni.
A megíor1ás elsősorban elégtételt, másodsorban
javítást. harmadsorban az elrettentést tűzte ki
feladatául, alapelvéül. E két utóbbi mellékcél egy­
aránt szerepel, a legutóbbi pedig dnkább megelőzés
'akar lenni.
A javítás célja az, hogy a büntetés visszatart-