Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

172
mí a nép primitivebb, féktelen indulataiból s bűnozeSl
haHamából származó könnyebb bűncselekmények
(amelyeknek főleg a járásbíróságok alá tartozó
testisértések és egyszerűbb lopások a legjobb
kifejezői), a várhatónál is nagyobb mértékben gyérültelk,
addig a társadalmi élettel összefüggő kultúrbűnök
s a városi és a gazdasági élettel együtt
fejlődő nagyobb megfontoltság és belső gonoszságot
eláruló súlyos vagyonellenes bűncselekmények
figyelmet keltő terjedést mutatnak. :Ez pedig semmiesetre
sem kívánatos hatása a kultúrfejlődésnek.
Mint már említettük, a statisztika az elítéltekre
vonatkoó adatait az egyes büncselekmenyek
.szempontjából is osztályozza. A bűncselekményeket
négy főcsoportra osztja. :Ezek közül az első az állam
ellen irányuló, a második a társadalom közös
érdekeit bántó. a harmadik a személyi jogkört sértő,
a negyedik a vagyonelleni bűncselekmények. A személyek
egyesített számát az ország 100.000 lakosához
viszonyítja.
Az állam ellen irányuló bűncselekmények főcsoportjába
sorakoznak a közjogi életet sértő, vagy
az állam alapvető (politikai, jogi. honvédelmi és
pénzűgyi), intézményes szervezetét veszélyeztető
törvényellenes cselekmények. :E csoportban az utolsó
10 év folyamán eIítélteknek 7'9 % -át találjuk.
A társadalom közös érdekeit sértik a közbiztonságot,
a közforgalmat, a közegészséget, a közhitelt.
a vallást. a közerköIcsiséget vagy a családi
állapotot veszélyeztető cselekmények. :Ezen csoportban
a bűnözők 5'5 % -kal szerepelnek, de "az
.egyre intenzivebbé váló társadalmi élet s az ebben
fokozódó erővel jelentkező társadalomellenes felfogás
az elítéltek számát és arányát a járásbíróságoknál
ll'8 %, a törvényszékeknél több mint egynegyed
résszel. 25'7 % -kal emelte".
A következő - a harmadik - főcsoportba a
személy ellen elkövetett bűncselekmények sorolnak.
A bűnözők legnagyobb kontingense e csoport;.