Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

84
fel, amikor is meglassul a gondolkodás és megnehezül
a képzetkapcsolás.
3. Az emlékezet betegségei.
Gondolkodási zavart jelent az emlékezet bizonyos
rendellenessége. Megfigyelhető. hogy az emlékezés
ereje bizonyos életkorig nő. attól kezdve fokozatosan
csökken. Az emlékezet betegségei szorosan
egybefüggnek a szemlélet és a figyelem zavaraival
s miután az idegrendszer gyengülésével mindkettő
gyengül. természetesen az idegrendszer a magasabb
életkorban tökéletlenebbé válik az ingerfolyamatok
befogadására. Gyakran találkozunk az
ítgynevezett amnézia eseteivel. A beteg vagy részlegesen
vagy teljesen elvesziti emlékezőtehetségét.
Az emlékezés rendellenességei közé soro!hahatók
: a nagyfokú szórakozottság vagy rendesen a
- gyengébb idegzetű - nőknél feUépni szokott hisztéria.
4. A képzetkapcsol6dás zavarai.
E cs'Ü'port:ba soro.Jnak legfőktépen a kényszerképzetek.
amelyek a beteg akarata nélkül, gyakran
akarata ellenére állandóan a tudat gyújtópont jában
vannak és heteken. sőt hónapokon át kínzóan viszsza
is térnek. nem ritkán az egyént .. gondolkodásával
és érzületével ellentétes cselekvésre kényszerítve".
Kényszerkévzet alatt áH azon egyén, aki pl.
valamitől örÖlkös rettegésben, örökös félelemben él.
A kényszerképzetek között egyik leggya'koribb eset,
hogy a beteg valamely betegségre állandó aggodalmaskodással
gondol. Komis dr. szerint tévesnek bizonyult
azon elterjedt vélemény. hogy az egyik
vagy másik kényszerképzet néha egyébként lelkileg
teljesen egészséges személyetknél is felléphet. Az
ilyen nevek. mint kleptománia (lopási mánia). pirománia
(gyújtogatási mánia) stb. elavultak és csak
félreértésre adnaok alkalmat. mióta kitünt. hogy
mindazok. akiknek ilyen u. n. rögeszméjük van,
valóságos lelki betegségben szenvednek. amelyeknek
a rögeszme csak egy kísérő jelensége.