Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

nek tulajdonképeni hordozója, ez a főközvetítő a
test és a lélek között". 5)
A szellemi működés központi szerve az agy,
amely ha - rendes viszonyok és fejlődés mellett -
rendesen működik, akkor a lelki élet is zavartalan.
Viszont, ha az agy működése a rendestől eltérő, ez
a lelki életre is hátrányosan hat.
25
Ha az agyat - a koponYl!ürből kiemelve -
felmetszenők. azt figyelhetnénk meg, hogy az szür­
kevöröses színű kéregből, az alatt pedig fehéres
színű velős állományból áll, melyet a kéreg teljesen
befog. A szürke kéregállomány az agykéreg, mely
a tulajdonképeni székhelye az elmebeli működésnek,
_ ez fogja fel a külvilág benyomása-it és innen indulnak
ki a mozgató idegek is. A kéreg rendkívül vékony,
alig 2-3 mm vastag sejtekből álló réteg.
Maga az agy három részből áll: a nagy-, a kisés
a nyúltagyból. A nagyagy egy mélyebb barázda
által két félgömbalakú részre (tekére) van osztva.
fehér, lágy anyag, mely betölti az egész koponyaürt.
Súlya a középkorú férfinél átlag 1375, a nőnél
átlag 1245 gramm. Mint érdekes jelenséget emlitik,
hogy nagy különbség van a férfi és a nő aJgyána1k
növése között. A férfinél az agy a 21. évében már
teljesen kifejlődik, viszont a nőnél a fejlődés a 30.
évig tart, tehát 10 évvel tovább.
A nagyagy az öntudat székhelye. A benne történő
elváltozások. fizikai behatások vagy betegségek
nyomában különféle lelki tünemények járnak.
Területét mély barázdák kisebb-nagyobb részekre,
karéj okra és tekervényekre osztják.
Mindegyik agyféltekén megkülönböztetünk
homloki, fali. halántéki és nyakszirti karéjt, melyeknek
rendkívüli a fontosságuk. Igy "a halántéki karéj
agysejt jei eszközlik a hallást, a nyakszirté a látást,
abalhomloki alsókaréjé a beszélőszervek mozgását.
Sérülésük látási-, hallási-, illetőleg beszédbeli
zavarral jár. A karéjok felső, középső. alsó barázdáiban
van a mozgás agyközépponti helye. Ezért
G) Szitnyai: 17-18. I.