Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

5. A képzelet betegsége.
85
Az ezen betegségben szenvedő nem rendelkezik
képzetanyaga felett. Nehézkesen alkot új képzetet
vagy képzetkapcsolást. Szellemi mozgékonyságának
hiányában szenved. Ide sorolnak a beteges
gondolkodásról tanúskodó abnormis hazudozók és
szélhámosok. akik biztos fellépéseikkel. tetszetős
meséikkel a hiszékenyebb embereket könnyen hálójukba
eWk és kihasználják. Ide sorolhatók a beteges
feltalálók és kalandorok. a születésüknél fogva felületesek.
a megbízhatatlanok. a tékozlók stb.
6: Az ítélet és következtetési képesség
csökkenése.
Az e csoport a:1á tartozó lelki bajok között szerepelnek
az u. n. téveszmék és pedig a legkülönbözőbb
változatban. Téves eszmék támadna'k akkor,
amikor a gondolkodás zavarai az ítélőképességet
egészen kizökkentik természetes állapotából. Az
ítélőkesség tartós gyengülése idézi elő az üldöztetési
téveszméket és a nagyzási téveszméket. Az előbbiben
szenvedők mindenben a személyük ellen irányuló
támadást látnak. A legártatlanabb megjegyzésekből
vagy taglejtésről azt hiszdk, hogy ellenük
irányUlnak. Uldözöttnek hiszik magukat minden különösebb
külső ok nélkül. Aki nagyzási téveszmében
szenved. az azt hiszi magáról, hogy "minden
szó; minden mozdulat reá vonatkozik. neroi ígér valamit".
Ebben a téveszmében szenvedő "világnagysásmak"
képzeli magát. abban a téveszmékben él,
hogy óriási birtokai vannak. rengeteg pénze stb.
7. Az öntudat zavarai.
Az öntudatnak is van beteges állapota, amelyet
-a lélektudósok öntudatkettéhasadásnak neveznek.
Az egyénben nem egy "én" él, hanem kettő, sőt három.
esetleg váltakozva is és pedig csodálatosképen
ÚV. hogy az egy,ik "én" semmit sem tud a másikról.
SziJ.veszter dr. említi, hogy egy beteg asszony
elveszítette öntudatát. Mikor magához tért, kedélye
vIg, csapongó lett, holott betegsége előtt komoly