Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

126
hanem minden élőlény arra törekszik. hogy magát
utódaiban megismételje.
A bűnözésre való hajlamosítottságunk nem
vonja maga után azt. hogy mindannyiunknak kivétel
nélkül szembe kell kerülnünk az erkölcs vagy a
törvény rendelkezéseivel, csupán arra enged következtetni.
hogy a rosszra csábító hajlammal szemben
vagy nem tud. vagy nem képes az ember sikeresen
megküzdeni s ha ez fennáll. akkor a rosszat, a bűnt
szinte ösztönszerűleg váltja ki magából.
Alkalmi vagy kezdő bűnösnek azt az egyént nevezzük.
akit mostoha vagy szorongatott helyzete
kergetett a bűn útjára. sikerült azonban neki onnan
- ha büntetés útján is - visszatérnie a tisztesség
ösvényére.
Szokásos vagy hivatásszerű bűnözőknek awkat
tartjuk. akkböl kivesztek bizonyos erkölcsi érzékenységek
és érzések. a bűnben való élés náluk
természetes szükséget képez. abban megrögződtek.
A bűnözésnek. mint társadalmi élet jelenségnek,
kutatása során nyilvánvalóvá lett. hogy annak nemcsalk
a társadalmi környezetben rejlően. hanem magában
az embri szervezetben is felderíthető és kimutatható
okai vannak.
A lelki élet jelenségeinek ismertetése során tettünk
említést arról. hogy ami - mint tünet - az
egyesnél jelentkezik. ugyanaz feltaláható az öszszességben
is. Ugyanez áH az élet jelenségekre. Az
emberi és a társadalmi élet jelenségek közötti azonosság
nem követel különösebb magyarázatot.
A szokásos bűnözők úgy a bűnügy,i embertan,
mint a bűnügYi kóroktan kutatásainak tárgyát ké­
pezik. Oriási az az anyaghalmaz. melyet a bűnözés­
sei foglalkozó e tudományágak felölelnek. Ilyen
szűkebb tanulmány keretében - még az ismerteté­
sük is - nagy feladatot ró reánk. Röviden mégis is­
mertetjük. Kutatják a bűntettesek életviszonya-it,
származását. szervezeti tulajdonságait és sajátossá­
ga,it. előéletét. értelmi és érzelmi világát. örökléses
vagy nem örökléses terheltségét stb.