Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

141
vül nyernek kielégítést",9) Az Uyen házasságon kívül
született gyermeket nyűgnek tekinti az apja,
de még az anyja is, és nem adatik meg egyik részről
sem a befolyás, mely a gyermek helyes irányban
való fejlődését biztosítaná. Szánalomraméltók
az ilyen gyermekáklozatok, kik nélkülözik a családi
tűzhely melegét s a társadalom - elég lelketlen
- közmegvetésének súlya alatt nőnek fel, de
még sajnálatraméltóbbak a sZJÜ1ők, akik nem a házas
viszonyból fakadó és éltető szeretettel, hanem
az állatiasság túltengésével szaporítják - óriási veszedelmére
a társadalomnak - a törvénytelen gyermekek
állományát.
Egy német tudós (Sichart) a születés törvényes
vagy törvénytelen voltát háromezernél több
bűntettesnél tette megfigyelés tárgyává, Azt állapította
meg, hogy az összes bűntettesek 27 % -a volt
törvénytelen szeretkezés gyümölcse, Ugyanezen
tudós 100 tolvaj között 32'4 %, 100 szokásos bűntettes
közül 30 %, 100 alkalmi gonosztevő közül 17'5 %ban
talált törvénytelen születést.
A megélhetés nehézsége, az anyagi viszonyok
rosszabbodása nemcsa:k a családalapításnak, de a
békés családi életnek is nagy ellensége. A kenyérkereső
apa a nap legnagyobb részét azgalmas munkában
tölti. Némelyik, hogy szerény jövedelmét növelhesse
vagy valamit takaríthasson, vagy hogy
nagyobbszámú családját tisztességesen fenntarthassa,
még éjszakájának egyrészét is a kenyérkeresésre
fordítja. A nehéz munkába bevonódik a feleség,
az anya, sőt még a gyermek is, a családi fészek pedig
lassan pusztulásnak indul, kihűl a melege, elpusztul
varázsa, elsorvad.
A gyermeknevelés lehetetlenné válik s ezt
nemcsak a család. de maga a társadalom és maga
az állam is megsinyli. A gyermek nagyon fiatalon,
idő előtt ismerkedik meg az élet nyomorúságaival.
Az apja és anyja mosolya helyett a létért való küzdelem.
a kenyérharc bélyegét látja azok gondterhes
.) Irk dr.: 285-286. l.