Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

88
Büntetőjogi vonatkozásban két főcsoportra
oszthatók és pedig :
a) szellemi gyengeségekre és
b) a tulajdonképeni elmezavarokra.
ad. a) A szellemi gyengeségek.
Két alcsoportra oszthatók. nevezetesen az örökölt
és a szerzett szellemi gyengeségekre.
Az előbbiek leggyakrabban előorduló neme az
u. n. "veleszületett butaság (idiotizmus)". Tünetei
már a gyermekkor első éveiben felismerhetők nemcsak
a lelki rendellenességek megnyilvánulásaiban.
hanem a külső degenerációs9) jelekben is. Altalában
engedetlenek. alattomosak. összeférhetetlenek,
lopásra hajlamosítottak. Későbbi életkorukban nem
képesek rendszeres foglalkozást végezni vagy komoly
hivatást betölteni. Az ezen betegségben szenvedők
nyűgeli az otthonnak, a társadalomnak és ielentékeny
% -át szolgáltatják a bűnözésnek. Allhatatlan
természetükből folyóI ag semmiképen sem tudnak
be·leilleszkedni a társadalom és jogrend keretébe.
A nyomozáSli eljárásoknál különös figyelmet igé.
nyelnek. A bűnügyi statisztika adatai szerint gyakran
találtatnak bűnösöknek lopásokban, testisértésekben,
okirathamisitásokban és szemérem elleni bűncseIekményekben.
Szeszes italokkal szembeni ellenálló
képességük csekély, azok élvezete rendkívüli
9) Tudvalevő, hogy az öröklés útján bekövetkező terheltség
rendesen bizonyos testi elfaiulásos jelenségekben is
kifejezésre jut. Ilyenek a test egyes részei, különösen pedig
a koponya és az arc között levő aránytalanság, az alacsony,
szűk, felfelé összetérő homlok, kiálló vagy lejtős homlok, a
halántéktáj bemélyedése, a szemöldökívek ferdesége, a nagy,
a ferde vagy benyomott orr, vastag ajak és nyelv, a nyúlt
ajak, a gerincoszlop ferdesége, a testen rendellenes szőrzet
stb. Szellemi tünetek : a szellemi képességek egyoldalú feilettsége,
a jellem tekintetében eltérések, a hangulat túlélénksége,
vagy az öngyilkossági g fOikozód6 nyomottsága, indulat- .
vonalak stb.