Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

166
alatt és után a bűnözés képe s a bűnözési mentalitás
lényegesen megváltozott és ez különösen szembeszökő
a szegényebb néposztályoknál, melyek a háborút
is a legközvetlenebbül érezték. A háború a
te!jeskorú, dolgozó és kereső férfiak zömét szólította
fegyverbe és szakította el családi tűzhelyétő1. Ennek
nem is lehetett más eredménye, mint az, hogy
a férfiak bűnözése jelentékenyebb arányban csökkent.
Ezzel szemben fokozatosan előtérbe jutott a
nők és a fiatalkorúak bűnözése, akiknek a bűn életében
való szereplése szinte meg kétszereződött. Es
ezen nem is csodálkozhatunk. Az élet felette megnehezedett.
A háború végzetes szerencsétlensége ólomsúlyként
nehezedett az államra. társadalomra és
eg-yesekre eg-yaránt. A megélhetésért való küzdelem
majdnem kizárólag- a nők vállaira tolódott át és
a családfő helyét betöltő feleség sem a házifegyelern-tartás.
sem a nevelés súlyos gondjaival nem
tudott meg-küzdeni. Családfő nélkül maradt az otthon
és tanító nélkül az iskola. E kettő hivatása pedig-
idejekorán meg-védeni a fiatalkorúakat a meg-tévelyedésektől.
.. Kezdetben - s legnagyobb részben
- a fíúk ellen van a legtöbb panasz, ám később, mikor
a Irornyezet egyre romlik, az örvénybe egyre
nag-yobb mértékben szédülnek bele a jövő anyái. a
leányok is. Nem említve a büntetötörvénykönyV
azon megszegéseit, amelyeket a mai korszellem
egészen másképen értékel (izg-atás, felségsértés
stb.). mint korábban. ki kell emelnünk, hogy elsősorban
a vagyonellenes bűncselekmények azok,
amelyek a háborús időszak nőbűnöseit megszédítették.
Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a vagyoneltolódások
eg-yre nőttek s a vagyonkülönbségek
mind nagyobbra váltak, a szegény asszony elkeseredésében
kevésbé kezdett diszting-yálni az enyém
és tied között. Lehet, hog-y nemcsak a nyomor szerepel
indítóokul, hanem az anyag-i előnyökért foly­
{atott kíméletlen tusában a kapzsisá,g- is ragadóssá
vált és sokat ez vitt bünre". 16)
1 6) Dr. Buday László.