Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

44
látása bennünk is hasonló érzelmeket támaszt: rokon
érzelem van lelkünkben ... A rokonérzelem is
az appercipiálásnak eredménye, vagyis csak akkor
fogjuk más örömét vagy bánatát megérteni és megérezni,
ha nekünk is volt már részünk ehhez hasonló
örömben vagy bánatban, vagyis, ha appercipiáló
képzeteink vannak. "Ezekből értjük meg azt a látszólagos
ellentmondást, hogy a fájdalomra és a
szenvedésre szükségünk van, s hogy a fájdalom nemesít.
A fájdalom és a szenvedés tesz bennünket
képessé arra, hogy a mások iránti részvét kifejlődjék
bennünk. Aki tehát bizonyos fájdalmat még nem
érzett, az ugyanazt a fájdalmat másban sem tudja
méltányoll1i" .27)
Az érzelmeket általában - két föcsoportra
osztlhatjuk feI és pedig: gondolat- és akaratbeli érzelmekre.
:Ezeknek megfelelően megkülönböztetünk :
érzéki, értelmi, esztétikai, szép és erkölcsi érzelmeket.
Az érzéki érzelmek előidézője mindig valamely
kellemes vagy kelleme tien képzet. A külvilág a maga
ingereivel állandóan hat reánk Az érzéki érzelmek
inkább élettani jelentőségűek és szervezetünknek
mintegy őrei. Ami jól esik, ami gyönyört okoz,
ahhoz szervezetünk ragaszkodik; ami pedig fájdalommal
jár, azt igyekszik elkerülni, magától távoltartani.
Az érzéki érzelmek körébe tartozó érzelmeink
a leghatározottabbak.
Azokat az érzelmeket, amelyekben inkább a
gondolkodás képzete i és fogalmai uralkodnak s amelyek
gondolkodásunk által és gondolkodásunk körében
jelentkeznek, azokat érzelmi érzelmeknek nevezzük,
más szóval logikai érzelmeknek. Ide sorolnak
azok az érzelmek, amelyek az igazság földerÍtését,
az okok nyomozását, általában a megismerést
és a gondolkodást kísérik. Értelmünk tudvalevőleg
a világ megismerésére törekszik. Ezen megismerésre
törekvő gondolkodásunkat kísérő érzelmek az
értelmi érzelmek. "Ott vannak mindenütt, ahol a
27) Szitnyai: 76. I.