Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

174
varRó a társadalomnak nem tudatos ellensége,
méRis a munkakerülés a megszokott értelemben vett
bűnösség elemeit - főleg társadalom veszélyeztető
hatásainál fogva - magán viseli. Velük szemben az
1913. XXI. t. c. nyújt védelmet s büntető rendelkezéseivel
főleg a nagy városok bűnvilágába nyúl. A
legutóbbi, 1913-ban összeállított. adatok szerint 144
egyén lett e címen elítélve.
Kutatásai nyomán a bűnügYi statisztika nem
elégszik meg azzal. hogy egyszerűen száraz adatokat
gyűjtsön össze. hanem azok segélyével és azokon
át vizsgálja a bűnt s egyben tanulmányozza
azokat a mélységeket is, honnan maga a bűn forrása
fakad. Igy a statisztika - nagyértékű kutatásaival
- fel nem becsülhető szolgálatot tesz a kriminológiána:k.
dacára annak, hogy a bűnügyi statisztikának
embertani és lélektani adatai még nem nyugszanak
teljesen biztos alapokon. "A kutatásnak elvileg is
elhatárolt köre, hogy csupán az elítélt személyek
adataival foglalkozhat s a tömegjelenségek megfjgyelésébe
nem tudja azt a néptömeget bevonni,
amely még nem bűnös. de amelyből a bűn szétterjed".
A bűnözés okainak fejtegetésénél elsősorban a
fizikai. azután az élettani. végül pedig a különféle
társadalmi és gazdasági tényezők hatását vizsgálja.
Ezeknek megfelelően figyeli:
a) a természeti tényezők hatását a bűnözésre,
b) a bűnözésnek az emberben rejlő okait.
c) a társadalmi tényezők hatását. végül
d) a bűnözésnek gazdasági okait.
ad. a) Mint a bűnöwsnek az ember szervezeren
kívül fekvő okát. a természeti. tehát a fizikai tényezők
között a földrajzi fekvésnek. az éghajlatnak és
az évszakoknak az emberi szeweZletre való hatását
veszi figyelembe. Annak kutatása. hogy eze,k a tényezők
mennyiben működnek közre a bűnözésnél,
természetesen szorosan összefügg a környezeti tényezők
általános tanulmányozásával. nevezetesen