Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

kedélyt. feLhevülést vagy fokozott lehangoltságot
vMt ki belőlük.
Ami a szerzett szellemi gyengeségeket illeti,
megemlíthető. hogy az agy s a gerincvelőn olykor
bizonyos kóros elváltozások szoktak jelentkezni.
Előállhat agyvérbőség. agvvérszegénység, agyvérzés.
agy tályog, agy daganat, mlyek mindenkor bizonyos
következményekkel járnak. :Ezeket természetszerűen
nyomon kíséri az öntudat elhomályosodása
is. Ezek a tünetek a laikus által csak akkor
vehetők észre, ha a beteg egyént régebb idő óta ismeri
s nála az agyműködés fokozatos bénulását
figyelemmel kísérheti.
Az agy megbetegedései vel járó gyengeségek
jellegzetességei : a könnyű felindulás. a rendkívüLi
érzékenység, a nehézkes gondolkodás. az emlékezet
hiányossága. az értelem csökkenése. a munkaszeretet.
a munkabirás és a kitartás elgyengülése, ezekkel
szemben a bűnözésre való készség fokozatos növekedése.
Tudósaink a szerzett szellemi gyengeségek között
emIítik 1. a koponyasérüléseket. 2. az aggkori
elmegyengeségeket és 3. a terjedő vagy szerzett
butaságot (anoia).
1. /(ofJonyasérülések.
89
A koponyá t érő egyes sérülések különbözőek.
LétreWhetnek külső behatás (ütés, rugás) által, amidőn
a behorpadt koponyacsont iatólag' hat az agyfelületre,
vagy előállhat az agy áHományában egy
ér megpattanása folytán létrejött agyvérzés útján.
fzek különféle értelmi működésbeH zavarokat eredményezhetnek.
Ilyen állapotban az epilepsziás rohamok
sem ritkák.
Az ütés és a rugásnak külsőleg gyakran semmi
nyoma sem látható s csak boncolás útján lehet tényleges
megállapításokat eszközöIni. Az ilyen sérülések
utókövetkezményei : szédülések. vértorlódások,
,álmatlanság, ingerlékenység stb. megnyilvál1ulásai­
' ban jelentkeznek. gyakran bűnös cselekedeteket vál-