Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

32
Mégis mit tapasztalhatunk? Azt, hogy az inger
megszünésével nem mindenkor szűnik meg azonnal
az érzet és a szemlélet is. hanem rövidebb-hosszabb
ideig utókép alakjában mindkettő fennmarad. Lelkünknek
azt a folyamatát, amelynek a segítségéve!
az érzékei vel szemlélt tárgyakat megőrizni képes,
képzetnek nevezzük.ll)
"Képzetek nélkül nincs fejlődő lelki élet. Mi
csak érzeteink és szemléletünk világában élünk; multunkat
a jelennel és jelenünket, valamint multunk at
a jövővel a képzetek kapcsolják össze". ..erzet,
szemlélet. képzet együtt alkotják meg a magasabb
lelki élet kialakulását".12)
Amint a szemléletről megállapítottuk azt, hogy
az volta'kép a jelenlevő tárgyak lelki képe, a képzetről
viszont azt mondhatjuk. hogy az egy már szemlélt
tárg-y lelki képe. Minél pontosabb és minél teljesebb
volt a szemlélet. okozatszerűen. annál hívebb és tökéletesebb
az annak megfelelő képzet. Ha nem volna
szemlélet és nem volna képzet. nem fejlődhetnék
a lelki élet sem.
A képzet homályosabb. elmosódottabb képe az
érzetnek. Más a fogfájás érzete és más egy visszagondolás
a fogfájásra. Más. ha hallom a cigányzenét
és más. ha arról a visszamaradt képzetek megújulnak
a lelkemben.
*
Lelkünk azonban nem csupán a külvilág tárgyainak.
hanem a láthatatlan dolgoknak a képét is
sokáig megőrzi és ismételten fel is idézi. Ezt a képességet
emlékezésnek nevezzük, tudományosan
kévzetvisszaidézésnell. Az emlékezés realsmerés
olyanra. ami már egyszer volt a lelkünkben, vagyis
reáismerés a felidézett képzetre.
11) Visszatérve az említett virágra, ha attól elfordulunk
s a képe dacára annak, hogy nem nézünk reá, nem látjuk,
nincsen szemléletünk, mégis megjelenik a lélekben, azt
mondjuk, hogy a lélekben most a virág képzete van. A tárgyaknak,
a lelkünkben visszamaradt képeit képzeteknek nevezzük".
(Szitnyai: 40. 1.)
12) Szilveszter: 25. 1.