Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

35
Az ember gyakran látni véli azt, ami nem án
a szemei előtt, tehát nem képezi szemlélete tárgyát.
Ezt viziónak, látásbeli csalódásnak nevezzük. Akinek
viziója van, az oly tisztán lát maga előtt embereket,
tárgyakat, mintha tényleg ott - a szeme előtt
- állanának. Sokszor halljuk, hogy egyesek előtt
megjelenik az Isten, a Szűz .l\}ária vagy a szentek
valamely.ike. Mások előtt állatok vagy más tárgyak
jelennek meg. Goethe német tudósról beszélik, hogy
egyszer önmagával találkozott az úton. A vizió előidézője
lehet magasfokú láz, lehet elmebetegség folyománya,
de felléphet nagy vérveszteség, agyvérbőség,
hosszas éhség, alkohol, nrgyobb felingerültség
stb. nyomán is.
A hallucináció nem más, mint egyszerű hallásbeli
érzékcsalódás. Azt halljuk, hogy harangoznak,
jajkiáltást hallunk, pedig csend van. Ilyen érzékcsalódása,ink
lehetnek különben az ízlés. a szaglás
körül is stb.
Illuziónak azt nevezzük. midőn "érzéki észrevételeinket,
tehát a látást, hallást. ízlést és tapintást
a saját képzeteinkkel egészítjük, sZÍnezzük ki". Azt
szokták mondani, hogy minden csalódás illuzió.lU)
Illuzió akkor keletkezik, ha valamely valóban
létező külső inger (tárg'y, személy, tünemény, szó)
tévesen érzékeltetik s nem a me·gfelelő alakban
vagy nem a helyes értelemben iön az öntudatba.
Illuzió Pl. az. ha valaki egy fatörzset embernek lát
és hisz; ha bizonyos elejtett és reánk nézve teljesen
közönyös megjegyzést meghamisított tartalommal
önmagunkra vonabkoztatunk; ha kocsizörgést vagy
puskalövést menydörgésnek hallunk.
16) "A vizió és illuzió az alapJa a klsértetekben való
hitnek is. Ismeretes dolog, hogy nemcsak a gyermek, de sok
felnőtt is hisz a kisértetek ben. Sok ember nem hisz bennük,
mégis félénk. Ennek oka a beteges, gyenge idegrendszerben,
részint azon rémmesékben van, melyekkel a kis gyermekeket
ijeszteni szokták. Az ilyen ijesztős mese olyan mélyen vésődik
a gyermek idegrendszerébe, hogy némely ember még férfi
korában is érzi hatását". (Szitnyai: 58. 1.)
3·,