Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

130
leggondosabb nevelés dacára már kora éveikben
különös hajlamot mutatnak a rosszra és amely hajlam
csak folyton nő, úgy, hogy született gonosztevőknek
lehet őket mondani. kiknek gondolkodásmódjuk
javíthatatlan".6)
A bűntetteseknél jelentkező lelk·i rendellenességek
nem azonosak a szó közönséges értelmében
vett elmebetegségekkel. A bűnügYi lélektan művelői
közül egyik legkiválóbb tudós : Destine például a
bűntettest nem elmebeli. hanem erkölcsbeli tébolyodottnak
tartja, akinek jellegzetes lelki tulajdonságait
képezik a gondatlan elővigyázatlanság. az erkölcsi
közömbösség. végül az elkövetett cselekedetek feletti
bánat hiánya. Egy másik tudós: Nicolson ezekhez
még a bűntettes állhatatlanságát, érzéketlenségét.
lustaságát, könnyelmű ség ét és alacsony szellemi
nivóját fűzi.
Érdemes nehány gondolatban a bűntettesek
ezen említett lelki tulajdonságairól megemlékeznünk.
A gondatlan elővigyázatlanság a bűntettes alacsony
értelmiségével áll összefüggésben s abban
nyilvánul, hogy bármilyen körültekintéssel és pontossággal
is tervezi ki ekövetendő bűncselekménye
végrelhaHásának körülménye,u. cselekményében bizonyos
logikátlanság jelentkezik s kiütközik, hogy
nem számolt bekövetkezhető természetes tényezőkkel.
A nagy ügyesség és fortély mellett valami egészen
különös gondatlanság, durva ostobaság is jelentkezik.
tehát a figyelem és a kitartás igen kis
foka vagy azok teljes hiánya.
Az erkölcsi közömbösség lelkoi defektus. A bűntettes
sem cselekménye erkölcstelensége felől nincsen
tisztában, de bizonyos fokú rea:kcióhiány is
mutatkozik tette értékelésével szemben.
A bánat hiánya inkább erkölcsi defektus. A
bűntettesből rendszerint hiányzik a cselekménye feletti
legcsekélyebb bűnbánás is, vagyis hiányzik az
elkövetett "bűncse'lekmény nagyságánaik belátása
G) Irk dr. : 12. L