Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

54
Büntetőjogi szempontból cselekedeteink csak
akkor számíthatók be, ha szabadakaraton nyugvók,
tehát ha tudatosak; akik nem tudják, mit cselekednek
(Pl. az elmebetegek), azok erkölcsi beszámítás alá
sem vonhatók. Természetesen kivétel az az eset.
ha valaki szándékosan hozta önmagát olyan állapotba,
amelyben nem képes tudatosan cselekedni.
Ezekről a körülményekről később részletesebben
fogunk megemlékezni.
*
Említettük, hogy az akarat lelki folyamat, amely
valamely célra irányuló cselekvést indít meg. "A
lelki élet alsó fokán ez a cél mindig valamely testi
szükséglet kieLégítése". Ezek a szükségletek mindig
hiányérzések (szomjúság, éhség stb.) képében jelentkeznek.
Vágyódunk a kielégítés után és akarjuk azt.
A folyamat tehát megindul a hiányérzettel. folytatódik
az annak kielégítését célzó vágyódással s befejezést
nyer a cél érdekében kifejtett mozgással,
vagyis cselekvéssel.
Ezen akaratI folyamatnak megfelelően fogunk
szólani :
1. az ösztönről ;
2. a vágy és szenvedélyről ; és általában
3. a mozgásokról.
ad 1. Az ösztön.
Az ösztön egy belső erő, egy velünk született
készség, mely - a cél ismerete és tudata nélkül -
minden állati élettel biró lényt tudattalanul is célszerű
mozgásokra és cselekedetekre indít.
Az ösztön megnyilvánulását az állatoknál is
megfígyehetjük. R.agadoz, védekezik. felismeri fajának
ellenségeit, a madár fészket épít, alighogy kibúvik
a tojásból, járni, úszni vagy repülni kezd, vándorol
stb.
Említettük, hogy a rendes lelki élet az öntudattal
indul meg, mely azonban nem születik velünk,
hanem ·idővel fokról-fokra fejlődik és erősödik bennünk.
Ontudatunk kialakulása előtt - különősen a
csecsemőkorban - a homályos ösztönök szerint cse-