Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

78
matok (vérkeringés, emésztés) alvás közben is tovább
tartanak".l)
Az alvást a régiek a halálhoz hasonlították. pedig
az épen úgy az élet megnyilvánulása, mint az
ébrenlét.
Alvás alatt az eszmélet elvész. a tudatos lelki
műveletek szünetelnek Az alvás tartama változó.
Ha a test pihenésre vágyik. ha az idegrendszer kimerül,
érzi a felfrissülés szükségét. Minél többet dolgozik
valaki, rendes viszonyok között az álma annál
mélyebb és tartama hosszabb. Mély álomban,
amely 8/4-1 órai félalvás után következ,ik be. az
idegrendszer működése szünetel s az ilyen mély alvás
után a teljes üdülés kellemes érzésével ébredünk.
Alvás alatt a lelki működés szünetelése nem
mindig teljes. Lelki jelenségek keletkeznek, melyeket
azonban nem kísér tiszta tudat.
*
Az álmok az alvás alatt lefolyó lelki események.
Rendszerint valamely külső ingerihez vannak kötve.
Ilyenkor az ingerek befogadására mindegyik érzékszervünk
fogékony s így á'lmodhatun'k nemcsak képekről.
hangokról stb., hanem ízekről és szagokról is.
Az álomban az összes lelki jelenségeink is képviselve
vannak. Igy a képzetek (álomképek). az érzelmek
(gyönyör és fájdalom, félelem és ijedtség),
végül az akarati fo.lyamatok is. Nem ritkán olyan
képzetek Újulnak fel bennünk. amelyekről már nagyon
régen megfeledkeztünk (gyermekkor).
Az álomban visszatér az ősi. pr1imitiv gondolkozás.
Az álomban elmosódik az élethatár az .,én"
és a külvilág között. Gyakran testünk állapotát is
visszatükrözik az álomképek. Igy, ha izmaink fekvésközben
nyomást szenvednek. akkor álmunkban
valami nagyon kimerítő dolgot végzünk, cipelünk
valamit, vagy verekedünk.
'*
E fejtegetésünk során meg kell emlékeznünk
az álomittasságról is. mely az az állapot, amikor. va-
1) Komis dr. : 85. l.