A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
sokat átvettek a toryk konzervativizmusából, hagyomány- és tekintélytiszteletükbõl.<br />
A 19. század elején lényegében két fõ kérdés választotta el a<br />
két tábort: a vámpolitika és a választójog. A whigek jellemzõen a szabad<br />
kereskedelem és a választójog kiterjesztése mellett érveltek, a toryk többsége<br />
ellene. Vagyis a toryk inkább király, az egyházi elit és a földbirtokosság,<br />
a whigek pedig a polgárság és általában a kapitalista vállalkozások<br />
érdekében (money interest versus landed interest) léptek fel. 6<br />
Az angol parlamentarizmus mindazonáltal kezdettõl fogva pragmatikusabban<br />
szervezõdött, mint a francia. A pártváltoztatás a 17-18. századi<br />
Albionban mindennapi jelenségnek számított, s mint Defoe is felfigyelt rá:<br />
nem igen volt államférfi, aki egész életében csak és kizárólag whig vagy<br />
csak és kizárólag tory lett volna merev ideológiai alapelvekkel. A két nagy<br />
politikai család közötti átjárás késõbb, az ipari forradalom és a 19. században<br />
megszilárdult kétpártrendszer körülményei között sem szûnt meg.<br />
A Konzervatív Párt, amelyet a választójog 1832-es kiszélesítése után eredetileg<br />
jobboldali toryk hoztak létre, a 19. század második felében a whigekbõl<br />
és a mérsékeltebb torykból ugyancsak 1832 után megalakult Liberális<br />
Párt egyre több frakcióját olvasztotta magába. Az 1920-as évekre ez a folyamat<br />
oda vezetett, hogy a Liberális Párt egyre inkább jelentõségét vesztette,<br />
s a polgárság érdekeit képviselõ, ám a liberális, sõt késõbb a demokratikus<br />
parlamentarizmus elveit teljes mértékben magáévá tevõ Konzervatív Párt<br />
baloldali ellenpólusává a szociáldemokrata Munkáspárt vált. 7<br />
Az angol politikai fejlõdés sajátossága fejezõdik ki abban is, hogy a két<br />
párt alsóházi képviselõi nem egymás mellett, hanem egymással szemben<br />
ülnek, s az, hogy az elnökhöz viszonyítva a terem jobb vagy a bal oldalát<br />
foglalják el, nem pártállásuktól, hanem a választási eredménytõl függ. Az<br />
elnök jobb oldalán mindig a kormánypártiak találhatók, míg bal oldalán az<br />
ellenzékiek foglalnak helyet. 8<br />
Az 1848 elõtti német államok politikai élete a francia minta szerint szervezõdött.<br />
Tehát a királyi vagy fejedelmi kormányzat hívei alkották a jobboldalt,<br />
míg a reformokat követelõ liberális és radikális pártok a baloldalt.<br />
Az 1848-as frankfurti német nemzetgyûlés ülésrendje ugyanígy alakult. Az<br />
elnöktõl balra a demokraták, vele szemben középen a liberálisok, míg jobb<br />
oldalon a konzervatívok foglaltak helyet. 9 A fogalomhasználat mindazon-<br />
6. Molnár: i. m. 16–32. és Christopher Hill: Az angol forradalom évszázada 1603–1714. Budapest,<br />
1968, Kossuth Könyvkiadó, 225–257.<br />
7. Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, XX. század. Budapest, 1998, Aula, 9–58. A brit konzervativizmus<br />
19–20. századi történetére részletesen uõ: Brit konzervatív gondolkodás és politika,<br />
XIX–XX. század. Budapest, 2005, Századvég Kiadó.<br />
8. Norman Davies: Európa története. Budapest, 2000, Osiris, 653–654.<br />
9. Schlaglichter der deutschen Geschichte. Hrsg. von Dr. Helmut M. Müller. Mannheim, 1990, Bibliographisches<br />
Institut, F. A. Brockhaus AG, 158.<br />
BEVEZETÉS. AZ EURÓPAI ÉS A <strong>MAGYAR</strong> JOBBOLDAL ALAPTÍPUSAI | 11
Change language