A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
a, az ipari és kereskedelmi tõke sokszor idegen voltára és a modern városi<br />
lét erkölcsromboló hatásaira. A kisemberek nevében is fellépõ földbirtokos<br />
elit az újabb külföldi hitelek helyett a milliomosok szigorú megadóztatását<br />
követelte, hogy az állam gondoskodni tudjon a kapitalista átalakulás veszteseirõl,<br />
akiket elsõsorban a birtokosokban – azaz saját magukban – véltek<br />
felfedezni. Ezért „a nemzet érdekének megfelelõ” földbirtok-politikát, az<br />
„adósságokkal terhelt földbirtokosok” terheinek könnyítését, a kereskedelem<br />
és a bankok mûködésének újraszabályozását, az agrárérdeket jobban<br />
tükrözõ vámpolitikát és általában az agrárérdekek hatékonyabb védelmét<br />
követelték. 47<br />
Az orosz vagy tengerentúli gabona megjelenése az európai piacokon általában<br />
értékesítési nehézségeket okozott, de ez alól a magyar agrárium<br />
a rendelkezésre álló hatalmas osztrák piacon élvezett monopólium révén<br />
nagyrészt mentesíteni tudta magát. Ugyanakkor más gazdasági problémák,<br />
a birtokforgalom korlátozottságából is eredõ magas földárak, a vidéki munkalehetõségek<br />
gyakori hiánya és az alacsony munkabérek így is radikális<br />
szegényparaszti mozgalmakat keltett életre. Az agrárszocialista névvel illetett<br />
mozgalmak megszervezésében magukat szocialistának valló személyek<br />
(például Várkonyi István vagy Mezõfi Vilmos) fontos szerepet játszottak.<br />
Ennek is betudhatóan a földosztásról szóló gyakorlati követelések mellett a<br />
kialakuló parasztpártok egy része elvi szinten és távlatos célként az MSZDP<br />
programjából átemelve hangsúlyozta, hogy „a bérrabszolgasággal ugyan<br />
azonos mostani önös termelési rendet, a társas (közös) munkával” kell helyettesíteni,<br />
és „a munkaeszközöket az összesség közös tulajdonává” kell<br />
tenni. 48<br />
Ezzel pár<strong>hu</strong>zamosan a birtokos parasztság öntudatosabb rétegei is a politikai<br />
aktivitás terére léptek. A különbözõ kisgazda kezdeményezésekbõl a<br />
békéscsabai Áchim András és a Somogy megyei, a nagyatádi választókerület<br />
mandátumával a képviselõházba kerülõ Szabó István 49 tudott a nagypolitika<br />
szintjén is tartósabb szerephez jutni. Míg az összeférhetetlen természetû<br />
47. Például: A Magyar Gazdaszövetség 1896. október 7-én meghirdetett programja; illetve az Országos<br />
Magyar Gazdasági Egyesület 1910. március 21-i programja. In Pártprogramok… 177–<br />
180. és 270–274. Vö. Szabó M.: Az újkonzervatizmus... 125–143.<br />
48. Az idézet a Mezõfi-féle Újjászervezett Szociáldemokrata Párt 1900. április 18-i programjából<br />
származik, de hasonló követelések találhatók a Várkonyi-féle Magyarországi Független Szocialista<br />
Párt 1897-es programjában is. Pártprogramok… 197–201. és 181–183.<br />
49. Szabó István Erdõcsokonya községben született és gazdálkodott. Paraszti mellékneve a falun<br />
belüli lakóhelye után Fölsõ volt, az általánosan ismert Nagyatádi melléknevet csak azért kapta,<br />
mert a parlamentben ezt a választókerületet képviselte és ezáltal különböztették meg más<br />
kerület mandátumát birtokló, hasonló nevû képviselõtársától. Király István: Nagyatádi Szabó<br />
István és pártja az elsõ világháború elõtt. In Értekezések 1964–1965. Budapest, 1966, MTA Dunántúli<br />
Tudományos Intézet, 371.<br />
50 | IFJ. BERTÉNYI IVÁN
Change language