A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu

amely kikapcsolta, de legalábbis korlátozta volna a gazdasági versenyt, s
a társadalmat is a szolidaritás, a gyengékrõl és elesettek való gondoskodás
elve alapján szervezte volna újjá. 21
A német- és franciaországiakhoz hasonlóan a magyarországi neokonzervatív
áramlatoknak is integráns része volt az antiszemitizmus. A lakosság
5 százalékát kitevõ zsidóság, amely a nyugat-európainál lényegesen magasabb
volt, a magyarországi gazdasági modernizáció és a polgári átalakulás
folyamatában közismerten meghatározó szerepet játszott. Ez tömeges felemelkedéssel
és látványos vagyonosodással járt együtt. Az átalakulás veszteseit
ez elkerülhetetlenül ellenük hangolta. A gazdasági és társadalmi ellentétekhez
markáns kulturális különbségek társultak. Mindezek miatt már
az 1870-es években megjelent a zsidó bevándorlás korlátozásának, majd a
zsidók kitelepítésének a követelése. Istóczy Gyõzõ, aki 1883-ban egy rövid
életû antiszemita pártot (Országos Antiszemita Párt) is alakított, azt terjesztette,
hogy a liberalizmus és a demokrácia elveinek hirdetésével a zsidóság
valójában a keresztény társadalmat akarja lerombolni, hogy helyébe állíthassa
a maga uralmát. 22
Az újkonzervatív irányzatok fellépése, valamint a különbözõ polgári,
munkás- és parasztpártok megjelenése a 20. század elejére jelentõsen átrendezte
az 1860-as években közjogi kérdések mentén kialakult magyar
pártrendszert. Az új pártok jellemzõen ideológiai pártok voltak, amelyek a
Bécshez való viszonynak a korábbiaknál általában jóval kisebb jelentõséget
tulajdonítottak. A jobboldal és a baloldal jelentéstartományának átalakulását
azonban mindez még nem vonta maga után. A Pallas Nagylexikon
1893-as II. kötetében és a Révai Nagy Lexikon I. világháború elõtt kiadott
II. kötetében a baloldal egyaránt a hagyományos balközép, illetve szélsõbal
és szélbal értelemben jelent meg. Vagyis a függetlenségi ellenzék két
irányzatát jelölte. A jobboldal és a jobboldali szavak pedig nem is szerepelnek
e két reprezentatív lexikonban. Ugyanezt konstatálhatjuk Ady Endre
publicisztikájában is. A magyar politikai élettel összefüggésben a baloldal
fogalmát és a baloldali jelzõt a költõ egyszer sem, a jobboldali jelzõt pedig
egyetlen alkalommal használta. Egyik 1902-es parlamenti tudósításában
említette meg, hogy „A fiatal negyvennyolcas, stréberkedõ honatyák,
Papp Zoltán, Lengyel Zoltán és társaik a jobboldal felé ordítoznak”. Vagyis
a jobboldal az õ szóhasználatában is kormánypárti Szabadelvû Párttal volt
azonos. 23 A manapság jobboldalinak tekintett politikai erõk a kortárs Jászi
Oszkár 1907-es programadó írásában (Az új Magyarország felé) „klerikális”,
21. Szabó: i. m. 120–143.
22. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, 2001, Osiris, 314–338.
23. Ady Endre Összes Prózai Mûvei. III. köt. Szerk. Koczkás Sándor, Vezér Erzsébet. Budapest,
1964, Akadémiai Kiadó, 203.
18 | ROMSICS IGNÁC