A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ugyanakkor további liberális reformokra csak annyiban volt esély, amenynyiben<br />
azok a minden áron fenntartandó dualista struktúrát nem sodorták<br />
veszélybe. Ezért Tisza Kálmán 15 éves kormányzása nem a látványos reformokról<br />
szólt, sõt, egyesek még a Szabadelvû Párt liberális jellegét is kétségbe<br />
vonták. A századelõ liberális demokrata politikusa, Vázsonyi Vilmos szerint<br />
például „a szabadelvû párt tulajdonképpen nem egyéb, mint egy konzervatív<br />
párt, amely két irányba konzervatív. Konzervatív elõször közjogilag …<br />
másfelõl pedig a legkülönbözõbb, egymással legellentétesebb elemeknek<br />
koalíciója a mai osztályuralom fenntartására.” 6 A közjogi konzervativizmus<br />
természetesen a legteljesebb mértékig igaz, a kormánypárt ideológiájának lényegi<br />
részét képezte. De sok szempontból helytálló a Polgári Demokrata Párt<br />
vezérének az a bírálata is, miszerint a nevében szabadelvû kormánypárt liberalizmusa<br />
igencsak mérsékelt volt. Mivel a hatalmat a 67-es kormánypártnak<br />
nem csupán önzõ érdekbõl, hanem a rendszer védelme szempontjából mindenképpen<br />
meg kellett tartani, azokkal a társadalmi, kulturális és politikai<br />
erõkkel, amelyek a rendszer aktív támogatóinak, védelmezõinek számítottak,<br />
a kormányzat érthetõen nem kívánt nyíltan szembehelyezkedni. Ezért<br />
azokat a liberális szellemiségû reformokat, amelyek ezeknek a csoportoknak<br />
az érdekeit sértették volna, nem merték és nem akarták meghozni. Tipikusan<br />
ilyen kérdés volt a nagybirtokrendszer és azon belül is különösen a hitbizományok<br />
ügye, melyek mint kötött birtokok a szabadpiaci forgalom alóli kivételként<br />
a liberális elvekbe ütközõ „feudális maradványok” voltak, ráadásul<br />
– mint azt Beksics Gusztáv, a kormánypárt liberális publicistája több pamfletben<br />
is kifejtette – a hitbizományok közelében élõ, zömmel magyar paraszti<br />
lakosság szaporodását is gátolták. 7 Fenntartásukhoz a kormánypárt mégis ragaszkodott,<br />
s bár a századforduló földmûvelésügyi minisztere, Darányi Ignác<br />
az alföldi vidéken újabb hitbizományok alapításába már nem egyezett bele,<br />
ugyanakkor (Beksics logikáját követve) a nemzetiségek lakta hegyvidéki te-<br />
1993, Gondolat, 150–171. Szabó nemesi liberalizmusról ír, ami természetesen tükrözi a korszak<br />
politikai elitjének társadalmi hátterét.<br />
6. Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. Összegyüjt., bev., jegyz. ell., s. a. rend. Csergõ Hugó,<br />
Balassa József. Budapest, 1927, Országos Vázsonyi-Emlékbizottság. I. köt. 180–181. Idézi:<br />
Tõkéczki László: Vázsonyi Vilmos eszmei-politikai arca. Budapest, 2005, XX. Század Intézet,<br />
85. Vagy egy késõbbi értékelés: Tisza Kálmán 15 éves uralma ugyan a liberális párt fénykora<br />
volt, „brachte somit kein einziges wahrhaft liberales Gesetz zustande: es muss erstaunt festgestellt<br />
werden, dass die Partei in Wirklichkeit eine konservative war.” Adalbert Tóth: Parteien<br />
und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, 1973, R. Oldenbourg Verlag, 30.<br />
7. Beksics Gusztáv: A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidácziónk különös tekintettel<br />
a mezõgazdaságra, birtokviszonyokra és a népesedésre. 2. kiad. Budapest, 1896, Athenaeum<br />
Részvénytársulat; uõ: A magyar politika uj alapjai kapcsolatban a magyar faj terjeszkedõ<br />
képességével és a földbirtokviszonyokkal. Budapest, 1899, Athenaeum Irod. és Nyomdai R.<br />
Társulat; uõ: Magyarország jövõje az ujabb nemzeti elhelyezkedés alapján. Budapest, 1900,<br />
Athenaeum Irod. és Nyomdai R. T.<br />
36 | IFJ. BERTÉNYI IVÁN
Change language