A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
A MAGYAR JOBBOLDALI HAGYOMÁNY, 1900–1948 - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
semmi ábránd: nemzeti és faji létét. És még így is, a fajpolitika mellett is,<br />
nemcsak a legszabadabb, hanem a legszabadelvûbb és legdemocraticusabb<br />
népek sorába küzdötte fel magát. A szabadelvûség és democratia jövõje tehát<br />
Magyarországon nem lehet kétséges.” 40<br />
A <strong>MAGYAR</strong> LIBERÁLIS NACIONALIZMUS VÁLSÁGA A SZÁZADELÕN<br />
A magyar szupremácia valósága azt eredményezte, hogy Magyarország<br />
„egységes nemzeti államként” a nacionalista korszakban jobb érdekérvényesítõ<br />
képességekkel bírt a Monarchián belül, mint a nemzetiségi szempontból<br />
heterogénebb Ausztria. A Lajtán túl ugyanis a németség mind az<br />
összlakosságot, mind a vagyonos és mûvelt elitet tekintve sokkal csekélyebb<br />
arányt képviselt az erõs cseh és lengyel nemzettel szemben, és nem<br />
is tudta lefedni Ciszlajtánia teljes területét: a galíciai autonómia elsõsorban<br />
ennek volt betudható. Az állandósuló cseh–német viszály sokszor megbénította<br />
Ausztria politikai életét, s ebbõl a magyarok azt a következtetést<br />
vonták le, hogy hiába népesebb és fejlettebb a birodalom nyugati fele, az<br />
erõs és egységesen magyar nemzeti vezetés alatt álló Magyarország átveheti<br />
a Monarchián belül a vezetõ szerepet a nemzetiségi ellentétektõl szenvedõ<br />
Ausztriától. A Bécsbõl várt centralista támadások elmaradásának és a magyarországi<br />
nemzetiségi mozgalmak idõleges visszaszorulásának hatására<br />
az egységes magyar nemzeti államot liberális elvi alapon is óhajtó magyar<br />
közvélemény biztosra vette, hogy ez a kedvezõ trend folytatódik, a kiegyezés<br />
adta kedvezõ kereteket a komolyabb külsõ és belsõ ellenségektõl nem<br />
zavart fejlõdés magyar nemzeti tartalommal tudja kitölteni, és a nemzeti<br />
állam megteremtése elõtt lévõ birodalmi jellegû korlátokat is sikerül majd<br />
áttörni. A magyar nacionalizmus elbizakodottsága a célkitûzéseket is módosította.<br />
Most már nem csupán a birodalmon belül elért kedvezõ pozíció<br />
megvédelmezése, hanem további elõnyök kicsikarása, sõt, a birodalom politikájának<br />
magyar szempontú irányítása vált az új eszménnyé. A nacionalisták<br />
arról szõttek terveket, hogy a belsõ problémáit eredményesen megoldó<br />
Magyarország lassanként európai tényezõ lesz, mint a „magyar–osztrák<br />
monarchia” igazi súlyát adó, erõs nemzeti állam. 41 Nem is nagyon értették,<br />
40. Természetesen a faji érdek itt a szó korabeli szóhasználata szerint értendõ, azaz nemzeti,<br />
etnikai érdeknek feleltethetõ meg. Beksics Gusztáv: A democratia Magyarországon. Budapest,<br />
1881, Rudnyánszky A. könyvnyomdája, 72–73.<br />
41. A századelõn jelentkezõ „magyar birodalmi gondolatról”: Nagy Ildikó: Rákosi Jenõ és a harmincmilliós<br />
magyar impérium. In Hanák Péter (fõszerk.) – Nagy Mariann (szerk.): Híd a<br />
századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Pécs, 1997, University Press,<br />
295–308.; Romsics Ignác: A magyar birodalmi gondolat. In uõ: Múltról a mának. Tanulmá-<br />
A SZÁZADELÕ POLITIKAI IRÁNYZATAI ÉS TISZA ISTVÁN | 47
Change language