You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ludassy Mária: Két Sarastro, avagy a felvilágosodás despotizmusától a felvilágosult despotáig • 383<br />
így, aki mindent (ha mégoly furcsának tûnik is elõttünk) a mi javunkra rendez el. Hiszem, hogy<br />
semmiféle doktor, semmiféle szerencsétlenség vagy véletlen, senki a világon nem adhatja vagy veheti<br />
el az ember életét, csak egyedül Isten.” (Idézi Fodor Géza, 511.) És: „mindig Isten akarata<br />
a legjobb, és Isten jobban fogja tudni, hogy ezen a világon jobb-e neki vagy a másikon”. (Uo.)<br />
Ilyenkor azért irigylem a hívõket.<br />
Ám vissza a fõtémához, Sarastro, a szabadkõmûvesség és a halálmisztika gondolatköréhez:<br />
„Mozart és a szabadkõmûvesség mûvészi egymásra találása éppen a halálprobléma<br />
jegyében történt, az 1785 nyarán komponált Szabadkõmûves gyászzenében, amely szinte a<br />
programzene egyértelmûségével fejezi ki a mozarti vallásos fatalizmus új, szabadkõmûves perspektíváját:<br />
a halál a kulcs az igazi boldogsághoz.” (513.) Ebbõl a perspektívából nézve a<br />
próbatétel embertelensége nem is tûnhet olyan kegyetlennek, hisz a legrosszabb, ami<br />
bekövetkezhet, nem a halál, hanem a be nem válás (ezt csak Papageno tudja vidáman<br />
túlélni). „A próbákkal kapcsolatban nincs értelme moralizáló-humanisztikus vita tárgyává tenni,<br />
hogy kegyetlenek. Ha nem azok – nem próbák.” (516.) Hû de kemény. Persze nem annyira<br />
Paminával és Taminóval, mint negyven év elõtti önmagunkkal. „Munkám 1967-ben<br />
kezdett elõmunkálatok után 1970 és ’72 között annak a generációs »felfedezésnek« a jegyében<br />
született, hogy a jelen kérdéseivel kell a múlt nagy alkotásaihoz fordulni... Kiindulópontunk az<br />
volt, amit a ’60-as években úgy neveztek: »a marxizmus reneszánsza«.” (517.) A kritikai elmélet<br />
lehetõségeit Bence–Kis–Márkus magán Marxon, mi meg XVIII. századi szereplõkön<br />
próbálgattuk: ezért kritikusabb Fodor Géza 1968 antiautoriánus légkörében Sarastro<br />
autoriter stílusával szemben, és megértõbb az azt követõ évtizedek vulgáris antiracionalizmusa/felvilágosodásellenessége<br />
következtében a kiválasztottak elitizmusát<br />
illetõen. A kegyetlen próba is megéri, ha így bejutunk a Bölcsesség templomába.<br />
„Az a kép, amelyet húsz évvel ezelõtt Sarastro és papjai figurájáról, a beavatottak világának<br />
problematikájáról adtam, közvetlenül kapcsolódott a moralitás és a terror »dialektikájának«,<br />
problematikájának ahhoz az elemzéséhez, amelyet Lukács György, Heller Ágnes, majd Ludassy<br />
Mária bizonyos munkái folyamatos elméleti hagyománnyá tettek, s amelynek nagy filozófiatörténeti-filozófiai<br />
értékei mellett természetesen politikai tendenciája is volt, amennyiben a problémafelvetés<br />
hátterében mindig ott érzõdött a »messianisztikus szektásság« s a »dogmatikus-bürokratikus<br />
szektásság« lukácsi szembeállítása, és lett légyen szó Platónról, Rousseau-ról, Robespierrerõl,<br />
Posa márkiról vagy éppenséggel Sarastróról, sub rosa mindig másról is volt szó.” (518.) Nem<br />
azért idéztem e szöveget, hogy olyan elõkelõ társaságban szerepelhessek, melyre non<br />
sum digna, hanem mert nagyon megsajnáltam Gézát e kínos megfelelési kényszer miatt<br />
(mely mindazonáltal belülrõl irányított volt): a volonté générale-lal, a forcez d’être librerel<br />
még csak-csak lehetett analogizálni, ám az már kínosabb, ha kimutatjuk, hogy Posa<br />
márki vagy Sarastro nem tett eleget Jefferson második beiktatási beszéde normáinak<br />
megfelelõen a polgárok informálási kötelezettségének.<br />
„Egykori Varázsfuvola-interpretációm szellemének leegyszerûsítõ szimbólumaként álljon itt<br />
egy évszám: 1968. A »68-as szellem«, a »68-asok« megjelölése a 80-as évek folyamán mintegy<br />
kategóriává vált a hazai értelmiségi köznyelvben.” (518.) A világot nemcsak magyarázni,<br />
hanem megváltoztatni vágyó „praxisfilozófia” fedõneve volt. „Ez az absztrakt remény<br />
konkrét ellenzékiséget involvált.” (519.) A mûelemzés objektivitására, sine ira et studio oly<br />
kényes Géza számára ez a penzum nem lehetett túl könnyû: „A varázsfuvolával kapcsolatos<br />
kérdésfeltevéseim nem a mûre vonatkozó ismeretek elérhetõ teljességében gyökereztek, hanem<br />
akkori ideológiai szükségleteimben. Meglehet, ezek nem voltak merõben privát jellegûek.” (Uo.)<br />
A hazai „68-asok” kollektív bûne – szimultán hit a prágai tavasz liberalizációjában és<br />
a párizsi május antiliberális radikalizmusában – leleplezõdése után sem volt lehetõség a<br />
nem privát jellegû ideológiai szükségletek kinyilvánítására: itthon az 1973-as represszió,
Change language