Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
296<br />
Zsámbéki Gábor<br />
FODOR GÉZA KERESÉSE<br />
Utoljára az Angelikában ültünk együtt, Vinnai idén bemutatandó darabjáról beszélgettünk<br />
Gothár, Morcsányi, Ascher, Géza meg én. Úgy emlékszem, a legkonkrétabb és legépítôbb<br />
dolgokat ô mondta. Aztán váratlanul elmesélte, hogy a szomszédos Batthyány<br />
téri templomban együtt ministráltak Petri, Aczél Endre és ô. Ez mindenképp meglepô<br />
volt, leginkább azért, mert soha nem szokott személyes dolgokkal elôhozakodni. Nádasdy<br />
Kálmánra hasonlított, aki az öt év alatt, amíg tanított minket, sem szakmai, sem magánéleti<br />
diadalairól vagy kudarcairól nem beszélt. Soha nem avatta magát tantárggyá.<br />
Elôtte való nyáron sokat ültünk nálam meg Lengyel Gyuri barátságos lakásában,<br />
amíg összehoztuk az ötvenes évek színházi gyilkolózásairól szóló dokumentumdráma<br />
anyagát. Régebben, ha jó idô volt, kimentünk a víkendházam kertjébe, amit ideális helyszínnek<br />
gondoltam a munkára. Bár nem mondta, de láttam a szemén, hogy ô ezt kevésbé<br />
szerette, mert gyakran felálltam és elcsászkáltam valamiért a házba, a kertbe, ô pedig,<br />
aki amúgy is felkészültebb volt, jobb’ szerette, ha folyamatosan dolgozunk.<br />
Legtöbbet azonban az utolsó harminc évben az ô lakásában ültünk, példánnyal a kezünkben,<br />
délutánok során kialakítva azt a szövegkönyvet, amely az olvasópróbán elhangzik,<br />
és amelyet aztán még úgyis megváltoztatunk.<br />
Egy átlagos értelmiségi úgy húzódik egyre kisebb helyre a saját lakásában a papírok<br />
elôl, mint Cortázar novellájában, AZ ELFOGLALT HÁZ-ban a testvérpár az idegenek elôl,<br />
de Fodor Géza lakásai különösen reménytelenek voltak. A könyvek, lemezek, folyóiratok<br />
már rég lefolytak a polcokról, halmokban álltak a padlón, és szobája legfontosabb<br />
pontjaihoz, az ágyhoz, íróasztalhoz csak szûk ösvényeken lehetett eljutni. Az utóbbi<br />
években egy vendégeknek fenntartott karosszéket és kisasztalt is beszorítottak. Fôleg<br />
itt dolgoztunk, ô az ágyon, én a kényelmetlen karosszékben. Úgy tûnt, mindent el<br />
is olvasott vagy meghallgatott, ami a polcokon és a padlón volt.<br />
Mióta ismertem, mindig azt gondoltam, róla szól Supervielle GYERTYALÁNG címû verse.<br />
„Egész életében<br />
szívesen olvasott<br />
egy gyertya fénye mellett<br />
s kezét a láng fölé<br />
tartotta néha, hogy<br />
meggyôzôdjék felôle<br />
hogy él,<br />
hogy él.<br />
Azóta, hogy a halál<br />
eljött érte, gyertya áll<br />
ágya mellett: minek ég?<br />
Rejtve tartja a kezét.” *<br />
* Rónay György fordítása.<br />
*
Change language