értekezés - Szent István Egyetem
értekezés - Szent István Egyetem
értekezés - Szent István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
vízszintes csőben történő stacionárius egyenáramú áramlásnál (ha csak az impulzus-átadást<br />
vizsgáljuk), 11 dimenzióval rendelkező változó szükséges az áramlás leírására. A<br />
dimenziómentes változók (vagyis az egységdimenziójú hasonlósági kritériumok)<br />
bevezetése esetén is 8 változó szükséges a rendszer leírására. Ha ezek közül 7 a független<br />
változók száma és egy-egy változó hatásának értékeléséhez – adott esetben – 5 darab<br />
mérési pont szükséges, akkor összesen 5 7 = 78125 mérési adat kell a hatványszorzat<br />
kitevőinek meghatározásához.<br />
Abramson stacionárius kétfázisú áramlásnál megfigyelte, hogy a turbulencia jóval a<br />
kritikus 2300-as Reynolds szám alatt, akár 25-ös Reynolds-számnál is bekövetkezhet<br />
(ABRAMSON 1952). Hasonló megállapításra jutottak még sokan mások is a cső<br />
elhelyezésétől, a fázisáramok nagyságától és a fázisok fizikai tulajdonságaitól függően.<br />
Folyadék és gáz együttes áramlása esetén rendkívül változatos áramlási formák<br />
alakulhatnak ki, melyek között éles határ nem vonható. Ezen áramlási típusok, és a<br />
rendszer jellemző adatai között egyértelmű összefüggést nem lehet megállapítani<br />
(FARÁDY et al. 1964), ráadásul az általam vizsgált áramlás – az eddig vizsgált esetektől<br />
eltérően – instacionárius.<br />
A vizsgálatok ily nagy száma indokolja a részterületi és főként kísérletes kutatásokat, a<br />
közelítéseket, valamint a leszűrt eredményeknek is csak bizonyos megszorítások melletti<br />
érvényességét. Jellemző, hogy Grassmann cikke utolsó fejezetének e címet adja: „Warum<br />
gelang es bisher noch nicht, das Problem der Zweiphasenströmung zu lösen” (Miért nem<br />
sikerült még megoldani a kétfázisú áramlás problémáját)<br />
A 3. ábra szemlélteti a különböző kétfázisú áramlási formákat vízszintes csőben<br />
(BRAUER 1981a). Mindkét közeg ugyanazon irányban áramlik.<br />
1. buborékos áramlás (bubble flow, Blasenströmung)<br />
2. dugattyús áramlás (plug flow, Kolbenströmung)<br />
3. rétegzett áramlás (stratified flow, Schichtenströmung)<br />
4. hullámos áramlás (wavy flow, Wellenströmung)<br />
5. csapkodó áramlás (slug flow, Schwallströmung)<br />
6. dugós áramlás (plug flow, Propfenströmung)<br />
7. gyűrűs áramlás (annular flow, Filmströmung)<br />
8. diszpergált áramlás (spray flow, Nebelströmung) (ADLINGTON 1965)<br />
Brauer és Martinelli szerint rétegzett áramlás kis sebességek esetén fordul elő. A<br />
gázsebességet növelve először hullámok keletkeznek a folyadék felszínén (hullámos<br />
áramlás), később szabálytalan torlóhullámok (csapkodó áramlás). Tovább növelve a<br />
gázsebességet gyűrűs áramlás alakul ki. Buborékos áramlás megnövelt folyadéktérfogatarány<br />
esetén alakulhat ki (HUHN, WOLF 1978). Diszpergált áramlás esetén kicsi a<br />
folyadék-térfogatarány. Dugós áramlás esetén a gázdugók csaknem az egész<br />
csőkeresztmetszetet kitöltik (ANDREUSSI, MINERVINI, PAGLIANTI 1993).<br />
A 4. ábra a fent ismertetett áramlási képek előfordulását mutatja 13.75 mm átmérőjű<br />
csőben a víz és levegő Reynolds számának függvényében (BRAUER 1981b).<br />
A fenti irodalmi hivatkozások stacioner kétfázisú áramlásokat mutattak kisátmérőjű<br />
csövekben. A vákuumos szennyvízelvezető rendszerben az összes fent említett áramlási<br />
kép előfordulhat, a fenti képet azonban még összetettebbé teszi, hogy a csőátmérő<br />
19