értekezés - Szent István Egyetem

vákuumveszteség a kontraesés emelésének és az ottani csőátmérőnek a különbségétől
függ:
Δp stat = ρ ⋅ g ⋅ ( K − d )
(4)
Csőátmérőnél kisebb emelésű kontraesés esetén statikus vákuumveszteség csak abban az
esetben alakul ki, ha a kontraesés lifthez csatlakozik.
Lift előtti és/vagy utáni kontraesés esetén a statikus vákuumveszteség a kontraeséses
csőszakasz(ok) K emelésétől (két kontraesés esetén K értékén a két elleneséses csőszakasz
emeléseinek összegét értjük) és a liften keletkező vákuumveszteségtől (lásd 22. ábra)
függ:
Δp stat = ρ ⋅ g ⋅ ( K + x' )
(5)
Két liftet közvetlenül összekötő vízszintes vagy kontraeséses csőszakasz esetén a két lift és
a köztes csőszakasz egy nagy liftként működni, és a statikus vákuumveszteséget a
keletkező nagy lift c emelőmagassága okozza (ami a lifteken mérhető x’ értékektől, a
csőátmérőtől illetőleg a csőszakasz emelésétől függ, lásd 23. ábra).
Δp stat = ρ ⋅ g ⋅ c
(6)
Említést érdemel ismételten az ún. teljes vízdugósodás esete, amikor a rendszerben a
levegő/víz arány rendkívüli mértékben eltolódik a víz javára. Ilyen esetben egy vagy
néhány darab nagyon hosszú összefüggő szennyvízdugó van a vezetékben. Ilyenkor a
statikus vákuumveszteség a vízdugó két szélének szintjei közt mérhető távolságtól függ,
tehát a szennyvízdugó teljes emelőmagasságától.
Egy kiépült rendszerben a (100%-os töltöttségi állapothoz tartozó) teljes statikus
vákuumveszteséget ezek után az egyes liftekben, kontraesésekben és ezek kombinációiban
kialakuló vákuumveszteségek összegeként lehet számolni. A szennyvíz sűrűségét
állandónak tekintjük a vákuumcső hossza mentén. A csőág menti nyitott lifteket nem kell
figyelembe venni, mert ezeken nem keletkezik statikus vákuumveszteség.
n
m'
z
∑ Δpstat
= ∑ ρ⋅
g ⋅ x' i + ∑ ρ⋅
g ⋅ K j − L⋅
ρ⋅
g ⋅d
+ ∑ ρ⋅
g ⋅ck
=
i=
1
j=
1
k=
1
=
+
n
∑
i=
1
m'
∑
j=
1
ρ⋅
g ⋅
ρ⋅
g ⋅ K
[ cos( 45+
α' ) ⋅ 2 ⋅( e − d) − 2 ⋅d
⋅sin( α' ) ]
j
− L⋅
ρ⋅
g ⋅d
+
i
∑
k=
1
ρ⋅
g ⋅c
= ρ⋅
g ⋅
n
∑[ cos( 45+
α' i
) ⋅ 2 ⋅( ei
−d) − 2 ⋅d
⋅sin( α' i ) ]
z
i
⎪⎧
m'
z
⎪⎫
⋅⎨
+ ∑ K j − L⋅d
+ ∑ck
⎬
⎪⎩ i=
1
j=
1
k=
1 ⎪⎭
A csőág menti teljes statikus vákuumveszteség meghatározható az említettek alapján.
Felteszem, hogy egy csőág mentén n darab zárt lift van, továbbá m’ darab K emelésű olyan
kontraesés, ahol keletkezik statikus vákuumveszteség. Ezen kontraesések közül L darabhoz
nem csatlakozik lift. Felteszem továbbá, hogy z darab vízszintes illetőleg kontraeséses
csőszakasszal közvetlenül összekötött liftek által kialakított c emelésű nagy lift van a
vákuumvezetékben.
k
i
+
(7)
52