értekezés - Szent István Egyetem

csak mérni lehet, az ezzel kapcsolatos ismeretek nem teszik lehetővé a méretezést az
egyfázisú áramláshoz hasonló kriteriális egyenletek segítségével (ATV-DVWK 2004a).
A statikus vákuumveszteséget akkor lehet mérni, amikor nem történik folyadékszállítás (a
folyadékdugók nyugalmi állapotban vannak) a rendszerben, tehát bármely közeg sebessége
a rendszer egészében nézve zérus. Ennek szükséges feltétele a vákuumszelepek zárt
állapota. Az összesített statikus vákuumveszteséget a gépház vákuumtartályában uralkodó
vákuumérték és az egyes szállítóvezetékek legtávolabbi szelepaknájában lévő szelep előtti
csőszakasz vákuumértékének különbségeként definiálhatjuk. A rendszer méretezése így a
mindig jelenlévő, és az időben is domináló statikus elemre szorítkozik. Ennek alapelve a
liftek hidrosztatikája, és az a követelmény, hogy a csőágak végén álljon rendelkezésre a
vákuumszelep nyitásához szükséges elegendő mértékű vákuum.
4.1.1.1 Liftekben kialakuló statikus vákuumveszteség
A 17-18. és 19-20. ábrák úgynevezett zárt és nyitott lifteket ábrázolnak. Az ábrákon
jelöltem a nyomást (p), a csőátmérőt (d), a cső esését a vizsgált lift és a vákuumgépháztól
távolabbi lift között (v’), a cső lejtését (α’), illetőleg a vizsgált liften statikus
vákuumveszteséget okozó maximális szennyvízoszlop magasságot (x’). A zárt
(légrésmentes) lift esetében a csőkeresztmetszetet teljes mértékben kitölti a víz, így
nyomáskülönbség keletkezik a vízdugó előtti és mögötti szakasz között. A 3. ábrán látható
liftkialakításnál a zártság feltétele, hogy v’≥d/cosα’.
17. ábra: Zárt lift geometriája és az abban kialakuló szennyvízdugó
18. ábra: Zárt lift a benne lévő vízdugóval a létesített vákuumos folyadékgyűjtő
tanpályán
A nyitott (légréses) lift esetében a víz nem tölti ki teljes egészében a csőkeresztmetszetet,
ezért nyomáskülönbség a lift előtti és mögötti szakasz között nem alakul ki. A 19. ábrán
látható liftkialakításnál a nyitottság feltétele, hogy v’