értekezés - Szent István Egyetem

A röszkei és az alattyáni vákuumos szennyvízelvezető rendszeren végeztem
vákuumrendszer leszívási méréseket. Az ott lévő vákuumszivattyúból, tartályból és a
tartályhoz csatlakozó csővezetékből álló vákuumrendszerek evakuálásának időszükségletét
mértem.
Tartály
A t
Vákuumszivattyú V t
V cső
A cső
Csővezeték
34. ábra: Vákuumszivattyúból, tartályból és csővezetékből álló vákuumrendszer
Röszkén a nyomásmérő műszer és adattároló a leszívási folyamat alatt rögzítette az
aktuális nyomásértékeket az 1790 m hosszú csővezeték vákuumtartálytól távoli végén. A
vákuumrendszer adatai és a mérési eredmény a következők:
p 0 = 1.013 bar abs. a vákuumozási folyamat kezdő nyomása,
p = 0.3 bar abs. a vákuumozási folyamat végén a mérési ponton elért
abszolút nyomás,
V = 24 m 3
a vákuumtartály térfogata,
A tartály = 50.6 m 2 a vákuumtartály belső felülete,
l = 1790 m
a d = 160 mm átmérőjű SDR 17-es polietilén cső hossza,
V cső = 28 m 3 a csővezeték térfogata,
A cső = 899 m 2 a csővezeték belső felülete,
q v = 700 m 3 /h a Nash folyadékgyűrűs vákuumszivattyú térfogatárama (a
mérés során előforduló nyomástartományban állandó),
t mért = 558 s
a mérési ponton a 0.3 bar abszolút nyomás eléréséhez
szükséges idő.
A mérések szerint a vákuumozás időszükséglete 558 s, tehát ennyi időre van szükség
ahhoz, hogy a tartálytól 1790 m-re 0.3 bar abs. nyomás legyen.
A mérési eredményeket összevetem a (15a) összefüggéssel számított, azaz izotermikus
változás esetén érvényes tartályürítési képlet eredményével. A számítást a méréssel
egyező paraméterekkel, (kezdeti- és végnyomás, tartálytérfogat és csővezeték térfogat,
vákuumszivattyú szívássebesség) végezve
t izoterm = 325.5 sec
adódik.
A vákuumrendszer nagy felülete miatt a diszkretizációs numerikus módszeren alapuló
szimuláció közel izotermikus állapotváltozást mutatott abban az esetben, ha a
vákuumrendszer és annak környezete között végbemenő hőcsere k≥1W/(m 2 K)
67