értekezés - Szent István Egyetem

22. ábra: Kontraeséses csőszakasz és lift kombinációjában kialakuló szennyvízdugó
4.1.1.4 Két lift közé közvetlenül beépített ellenesés hatása
Külön figyelmet érdemel az a speciális eset, ha két liftet közvetlenül köt össze egy
vízszintes vagy kontraeséses csőszakasz. Ilyenkor többlet vákuumveszteséggel kell
számolni. Ha ez a csőszakasz vízszintes, akkor a statikus vákuumveszteség – a két liftben
normális esetben kialakuló veszteségek összegénél – egy csőátmérőnyivel nagyobb (lásd
23. ábra). Ha ez a csőszakasz emelkedő, akkor a kontraeséses csőszakasz emelésén túl
további, a csőátmérőt meghaladó vákuumveszteség többlettel kell számolni. Az ábrán c-
vel jelöltem a kontraesés illetőleg vízszintes csőszakasz által összekötött liftek által
kialakított nagy lift emelőmagasságát.
23. ábra: Két lift és egy egyenes vagy kontraeséses csőszakasz kombinációjában
kialakuló szennyvízdugó
4.1.1.5 Vákuumvezeték mentén kialakuló teljes statikus vákuumveszteség
A fenti példák után az alábbiakban összegezve meghatározom az egyes esetekben
kialakuló statikus vákuumveszteséget. Vákuumos folyadékszállító rendszer
vákuumvezetékei mentén a teljes statikus vákuumveszteség az egyes lifteken,
kontraeséseken és ezek kombinációin keletkező statikus vákuumveszteségek összege, ahol:
Az egyes lifteken keletkező statikus vákuumveszteség zárt lift esetében:
Δp stat = ρ ⋅ g ⋅ x'
= ρ ⋅ g ⋅ [ cos( 45 + α'
) ⋅ 2 ⋅ ( e − d ) − 2 ⋅ d ⋅ sinα'
]
(3)
Az egyes liftekben nem alakul ki statikus vákuumveszteség nyitott lift esetében.
Csőátmérőt meghaladó, lifthez nem csatlakozó kontraesés esetén, tehát amikor a
kontraesés K emelésének mértéke nagyobb illetőleg egyenlő a csőátmérővel, a statikus
51