értekezés - Szent István Egyetem

i,0,k+1
i,1,k+1
i,2,k+1
II.
dx i
dt
i,0,k
Q
i,1,k
i,2,k
x i
i=0
41. ábra. A lezárt csővég peremfeltétel vázlata
III. karakterisztika egyenletből határozható meg:
pi,0,
k + 1
ρ i,0,
k + 1 = BRi
+ . (87)
2
aR
A cső elején lévő rácspontban a hőmérséklet az általános gáztörvényből határozható meg:
pi,0,
k + 1
Ti
,0, k + 1 = . (88)
ρ ⋅ R
i,0,
k + 1
4.2.2.5 Számítógépes program légritkítás számítására
A kidolgozott elméleti háttér alapján számítógépes programot készítettem és lefuttattam
néhány esetet annak szemléltetésére, hogy a tartályalaktól nagyban eltérő térfogatok
légritkítása esetén jelentős időbeli eltérés adódhat az ürítendő tér egyes pontjainál az
evakuálási idő tekintetében. A vákuumszivattyúból, vákuumtartályból és ahhoz kapcsolódó
hosszú csővezetékből álló vákuumrendszer csővezetékének két végénél uralkodó nyomást
jelenítettem meg az idő függvényében a leszívási folyamat során. Az így készített
diagramok terjedelmükre való tekintettel a mellékletben találhatóak.
4.2.2.6 Összefoglalás
A fejezetben a vákuumos folyadékszállító rendszerek csővezeték-hálózata evakuálási
folyamatának vizsgálatára és számítására használható, az osztott paraméterű
karakterisztikák módszerére épülő interpolációs rácsmódszert tettem alkalmassá és
mutattam be. A kidolgozott elméleti háttér megteremtette az alapot egy számítógépes
program kidolgozására, amivel csőhálózatokban kialakuló instacionárius, nem adiabatikus
gázmozgásokat modelleztem és számoltam. A programmal számolt eredmények
alátámasztják, hogy a vákuumos szennyvízelvezető rendszerek légritkításának számítása
osztott paraméterű modellel pontosabban végezhető, mint koncentrált paraméterűvel.
84