értekezés - Szent István Egyetem
értekezés - Szent István Egyetem
értekezés - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
előforduló egyéb magassági profilkialakítások (pl. elleneséses csőszakasz), amelyek<br />
szintén hatással vannak a csőhossz menti nyomás alakulására. Kutatásaim ezen része arra<br />
irányul, hogy meghatározzam az egy liften keletkező statikus (tehát nyugalmi állapotú)<br />
vákuumveszteséget és a cső magassági profilvezetésének vákuumveszteséget okozó<br />
lehetséges eseteit, azok mértékét számba vegyem, továbbá ezek ismeretében a vákuumos<br />
szennyvízelvezető rendszerek nyugalmi állapotú csőág menti maximális statikus<br />
vákuumveszteségét meghatározzam.<br />
3.3.2 A vákuumos szennyvízelvezető rendszerek légritkítása<br />
A légritkítási folyamattal kezdődik minden vákuumos anyagszállító rendszer üzeme. Az e<br />
területtel foglalkozó szakirodalom (EPA 1991b) (ÉSzK 1988) (ISEKI 2004e) a vákuumos<br />
szennyvízelvezető rendszer evakuálási idejének számításakor a tartályalakú terekre<br />
érvényes koncentrált paraméterű légritkítási összefüggést (FARAGALLAH 1988)<br />
használja fel és nem veszi figyelembe a relatív kis tartályból és főként hosszú csövekből<br />
álló vákuumrendszerek sajátos alakját.<br />
Az Iseki és az Airvac vákuumrendszerek esetében például a vákuumszivattyú méretezés<br />
alapját a<br />
V[<br />
m<br />
3<br />
] ⋅ 0.7<br />
0.045 ⋅V[<br />
galUS]<br />
t[<br />
h]<br />
= , illetőleg a t[min]<br />
= összefüggések alapján számolt<br />
m<br />
3<br />
ft<br />
3<br />
q v [ ]<br />
q [ ]<br />
h<br />
v<br />
min<br />
vákuumrendszer leürítési idő képezi.<br />
Előfordul, hogy a vákuumgépházban lévő gyűjtőtartályra akár 4 km egyedi hosszúságú<br />
gyűjtővezeték(ek) van(nak) csatlakoztatva. Magyarországon is van olyan<br />
vákuumrendszer, ahol a gyűjtőtartályhoz összesen több mint 40 km vákuumos csővezetékhálózat<br />
csatlakozik, melyek közül egyes egyedi csőhosszak meghaladják a 4 km-t. Az<br />
ilyen sajátos alakú terek ürítési folyamatának tartály alakú térrel illetőleg koncentrált<br />
paraméterekkel való modellezése és számítása mind műszaki, mind tudományos<br />
szempontból túlzott mértékű egyszerűsítéseket tartalmaz, és ennek megfelelően a<br />
nagyméretű vákuumos csővezetékrendszerek ily módon kalkulált leszívási időszükséglete<br />
jóval kisebb eredményt ad, mint ahogy az a valóságban történik. További problémát<br />
jelenthet, hogy a fenti módszer alapján elvégzett vákuumszivattyú méretezés szabályzási<br />
anomáliákhoz vezethet. (Ilyen például a vákuumszivattyúk sűrű ki- és bekapcsolása, ami<br />
túlzott energia-felvételt eredményez, és a motor leégéséhez is vezethet.) Ezért a területen<br />
való tudományos kutatás nemcsak időszerű, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír.<br />
Hipotézisem és mérési eredményeim szerint az evakuálási folyamat és időtartam függ a<br />
leürítendő tér alakjától.<br />
3.3.3 A vákuumos szennyvízelvezetés fajlagos energiafelhasználása<br />
Fontos megjegyezni, hogy a kommunális szennyvíz szilárdanyag tartalma az 1%-ot ritkán<br />
haladja meg, ezért vizsgálataimat tiszta levegő-víz rendszerben folytattam le.<br />
A vákuumos folyadékszállítás fajlagos energiafelhasználása hosszú távon a kérdéskör<br />
legfontosabb paramétere. A témában megjelent közlemények száma igen kevés. Az<br />
európai szabvány széles sávot jelöl meg: 0.2 – 1 kWh/m 3 (MSZ EN 1091 2001h).<br />
Rengeteg tényező befolyásolja a szennyvízgyűjtés energiafelhasználását. Ezek közül<br />
először a tervezési alapkérdéseket, például a topográfiai adottságokat és a szállítási<br />
távolságot véve nyilvánvaló, hogy minél nagyobb az áthidalandó szintkülönbség illetőleg a<br />
szállítási úthossz, annál nagyobb lesz a fajlagos energiafelhasználás és fordítva. A fenti<br />
43
Change language