értekezés - Szent István Egyetem

More documents

Recommendations

Info

percen belül. Megjegyzem, hogy a tisztító idomokkal rendelkező 2” rendszerben a vákuum vesztesége 1 óra alatt nem haladhatja meg az 5%-ot (MSZ EN 1091 2001e). Az újraindított rendszerben rendszerbiztonsági okokból megkövetelt maximum 2 óra vákuum visszaállási, visszatérési idő értelmezéséhez magyarázatot kell fűznöm. A rendszer leállását (ami lehet tervezett, öngyógyító jellegű, vagy áramhiány miatti) követően a gyűjtőaknáknál jelen lévő vákuum egyre gyengül, ahogy a rendelkezésre álló puffer kapacitás a csövekben és a gépház gyűjtőtartályában kimerül. Ezt követően az egyes szelepaknák szennyvízgyűjtő és tároló funkciója kerül előtérbe, vagyis a szennyvíz 30-50 litert meghaladó mértéke is az aknában és a gravitációs házi bekötőcsatornákban gyűlik. Ha a vákuumgépház üzeme újra elindul, az előállított depresszió a gyűjtőtartályból elhatol a csővezetéken keresztül az első szelepaknáig, ahol a vákuum hatására a szelep kinyit, és az ott összegyűlt szennyvíz a csőbe beszívásra kerül. A szelepnyitási ciklus végén a levegő beszívása után a szelep bezárul. Mindaddig, amíg a szelep nyitva van, a vákuum helyileg „leromlik” és a csővezetékben nem, vagy csak kis változást okozva terjed hátrább. A szelep bezáródása után folytatódik a vákuum erőteljesebb (nagyobb változást okozó) terjedése az ág vége irányában a soron következő szelepakna felé, ahol a folyamat megismétlődik. A szabvány előírja, hogy 2 órán belül az utolsó szelepaknánál is jelen kell lennie elegendő vákuumnak a rendszer újraindítása esetén. Az állattartás gépei közül a fejőgépek működésében alapvető szerepe van a vákuumnak és a jól felépített és méretezett rendszereknek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a „Korszerű tejtermelés és –feldolgozás” (YOUSEFI, KÓBOR 2003), „Az állattartás gépei II.” (SZABÓ 1997), „A tejtermelő családi gazdaságok tartástechnológiái” (MUNKÁCSI, PATKÓS 2004) és az „Állattartási technika” (TÓTH 1998) című könyvekben tanulmányoztam. Az idevágó irodalomból kiderül, hogy a vákuumszivattyút a légtartállyal összekötő vezetéknek minimálisan 4 cm 2 , a légtartályt az istállóval összekötő vezetéknek minimum 2 cm 2 keresztmetszetűnek kell lennie fejőkészülékenként. A rendszerek leszívásával kapcsolatos összefüggést nem találtam. 3.2.7 A vákuumos szennyvízgyűjtés energiaigénye A vákuumos szennyvízelvezetés energiaigénye hosszú távon a kérdéskör és az üzemeltetés legfontosabb paramétere. A témában megjelent közlemények száma igen kevés. Az európai szabvány széles sávot jelöl meg: 0,2 – 1 kWh/m 3 . A szabványban az áramfogyasztásra kiható fő tényezők a szennyvízhozam, a terület topográfiája, a levegő/víz arány, a vákuumkeltés módja, a szennyvízszállítás módja és a csatornák és a vákuumszelepek sértetlen állapota (MSZ EN 1091 2001f). Sok egyéb tényező is befolyásolja még a vákuumos szennyvízgyűjtés energiafelhasználását. Ezek közül először a topográfiai és szállítási távolságot véve nyilvánvaló, hogy minél nagyobb az áthidalandó szintkülönbség a gyűjtőaknák és a vákuumgépház között illetőleg a szállítási úthossz, annál nagyobb lesz a fajlagos energiafelhasználás, tehát az 1 m 3 szennyvíz szállítására fordított energia. A fenti adottságok mellett még kimutatható az építés minőségének hatása is. A magassági vonalvezetésben – a liftkialakítás szabályainak be nem tartásával – elkövetett kivitelezési hibák a rendszerek energiaigényét, működtethetőségi szintjét jelentősen befolyásolják negatív irányban. Tisztán matematikailag megközelíteni a kérdést nehézkes, mert a lüktető üzemmódú, változó sebességű és összetételű instacionárius kétfázisú áramlás mozgási energiaigénye jelenlegi matematikai tudásunk alapján lényegében nem modellezhető (ATV-DVWK 2004a). 38
Néhány konkrét adat olvasható az alábbiakban a vákuumos szennyvízelvezető rendszerek energiafogyasztásáról. Ócsa város vákuumos szennyvízelvezetésének 2006 évi teljes energiafelhasználása, beleértve a vákuumgépház fűtését és világítását és a szennyvíz vákuumos gyűjtése mellett annak a gépházaktól az átlagosan 4 km-re lévő szennyvíztisztító telepre történő kitáplálásának energiaigényét is az alábbi adatokat találtam (CZINEGE 2007): Népesség: 8900 fő Lakóingatlanok száma: 2721 db Csatornahálózat: 94.5 km csatorna, 542 beemelő egység Bekötések száma: 1778 db Szennyvízforgalom: 232100 m 3 /év (636 m 3 /nap) Energiafelhasználás 2006: 162470 kWh, fajlagos érték 0.7 kWh/m 3 Varga Antal ügyvezető (Folyóvíz Kft. Tiszakécske) személyes közlése a cégük által üzemeltetett összesen 29 km vákuumvezetékből álló, kb. 6000 embert kiszolgáló községek vákuumos csatornarendszereinek fajlagos energiafogyasztásáról (beleértve a szennyvíztisztító telepre történő kitáplálás fogyasztását is) a következő (VARGA 2006): Tiszajenő: Vezseny: Tiszavárkony: 0.45 kWh/m 3 (300 m kitápláló nyomóvezeték) 0.75 kWh/m 3 (5000 m kitápláló nyomóvezeték) 0.8 kWh/m 3 (6000 m kitápláló nyomóvezeték) Pál György ügyvezető (Inno-Kom Kft. Budapest) személyes közlése a cégük által üzemeltetett összesen kb. 60 km vákuumvezetékből álló, kb. 12000 embert kiszolgáló községek (Izsák, Orgovány, Ágasegyháza) vákuumos csatornarendszereinek fajlagos energiafogyasztásáról (beleértve a szennyvíztisztító telepre történő kitáplálás fogyasztását is) 0.55 kWh/m 3 illetőleg 0.75 kWh/m 3 Orgoványon, ahol 8000 m hosszú a kitápláló nyomóvezeték hossza (PÁL 2006). A Röszkén üzemelő vákuumos szennyvízelvezető rendszer 1997. szeptemberi adatai 0.2- 0.3 kWh/m 3 fajlagos villamos energiafogyasztást mutatnak (BOCZ, FEJÉR 1998c). Az Inárcson üzemelő vákuumos csatornarendszer 1999. augusztus havi fajlagos energiafogyasztása 0.43 kWh/m 3 volt (KISS 2000). Egy már megépült hálózat esetén nagyon sok főként üzemeltetési, karbantartási, gépkiválasztási kérdés lehet pozitív vagy negatív befolyással az energiafogyasztásra. Ezeket részletesen a későbbiek során a 4.3.1 fejezetben számba veszem. Véleményem szerint az egyik legfontosabb ezek közül az üzemeltetés levegő/víz arányának energiafelhasználásra gyakorolt hatása. Ezzel a kérdéssel a szakirodalom egyáltalában nem foglalkozik, meglepő, hogy a technológiai műhelyek sem. Annyit lehet tudni, hogy a levegő/víz arány növekszik a csatorna hosszának, illetőleg a legyőzendő magasságkülönbség (tehát a csatorna végpontja és a vákuumgépház közti magasságkülönbség) növekedésével, de csökken a lakósűrűség növekedésével. A csatorna 39
Page 1 and 2: Szent István Egyetem KÖRNYEZETBAR
Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 1. JEL
Page 5: M8 A VÁKUUMOS FOLYADÉKSZÁLLÍTÓ
Page 9 and 10: 1. JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK J
Page 11 and 12: 2. BEVEZETÉS Egy település közm
Page 13 and 14: 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.2 Vákuu
Page 15 and 16: Érdekességként említjük, hogy
Page 17 and 18: Ez már egy igazi modern rendszerne
Page 19 and 20: vízszintes csőben történő stac
Page 21 and 22: 4. ábra: A kétfázisú áramlás
Page 23 and 24: A mai modern pneumatikus vezérlés
Page 25 and 26: akadályokat anélkül, hogy annak
Page 27 and 28: 3.2.2.4 A vákuumgépház A vákuum
Page 29 and 30: 14. ábra: A vákuumgépház főbb
Page 31 and 32: 3.2.3 Előnyök a gravitációs csa
Page 33 and 34: Az előző bekezdésben említett z
Page 35 and 36: mind pedig leállást, üzemszünet
Page 37: A rendszer helyes működése lény
Page 41 and 42: 1. Táblázat: A hazánkban létes
Page 43 and 44: előforduló egyéb magassági prof
Page 45: A vákuumos csővezeték magassági
Page 48 and 49: csak mérni lehet, az ezzel kapcsol
Page 50 and 51: ( 45 + α' ) ⋅ 2 ⋅ ( e − d )
Page 52 and 53: vákuumveszteség a kontraesés eme
Page 54 and 55: 24. ábra: Kis levegő/víz arány
Page 56 and 57: A következő ábrákon látható,
Page 58 and 59: A csőág mentén mindössze három
Page 60 and 61: A vákuumrendszerben lévő gáz á
Page 62 and 63: dW ' = − p ⋅ dV a térfogatvál
Page 64 and 65: Vákuumtartály q v p, V, T, m Vák
Page 66 and 67: 1.2 . 10 5 Idõ t, (s) 1 . 10 5 8 .
Page 68 and 69: hőátbocsátási tényezővel jell
Page 70 and 71: 1.1 A nyomás változása az idõ f
Page 72 and 73: A mozgásegyenletet a ∂v ∂v 1
Page 74 and 75: b = ⎡ ⎢ ⎢ ⎢ ⎢ ⎢ ⎢ ⎢
Page 76 and 77: kezdőfeltételből kiindulva - ame
Page 78 and 79: vR − vi, j, k vi, j+ 1, k − vi,
Page 80 and 81: A (43-64) összefüggésekkel a k-a
Page 82 and 83: h be = cp ⋅Ti , a tartályba bel
Page 84 and 85: i,0,k+1 i,1,k+1 i,2,k+1 II. dx i dt
Page 86 and 87: Az angol Iseki vákuumos szennyvíz
Page 88 and 89:
A szennyvizet helyettesítő kékre
Page 90 and 91:
43. ábra: A vákuumos folyadéksz
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
47. ábra: A tanpálya vákuumközp
Page 96 and 97:
49. ábra: SW Umwelttechnik gyártm
Page 98 and 99:
52. ábra: A tanpálya Danfoss frek
Page 100 and 101:
Ahogy már részletesen ismertetés
Page 102 and 103:
Az egyes tartálynyomás értékeke
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
A méréssorozat alapján számíto
Page 108 and 109:
f = −0 .019 ⋅ r + 0.18 (101) Az
Page 111 and 112:
5. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA
Page 113:
A valós nagyméretű települési
Page 117 and 118:
7. ÖSSZEFOGLALÁS Hazánk jelentő
Page 119 and 120:
8. SUMMARY A large part of our coun
Page 121 and 122:
MELLÉKLET M1 Irodalom ABRAMSON A.
Page 123 and 124:
KISS Z. (2000): M + A Kft. főmérn
Page 125 and 126:
M2 A csatornázás története és
Page 127 and 128:
Hazánkban az aquincumi romok a ró
Page 129 and 130:
M3 A nyomás változása egy vákuu
Page 131 and 132:
d = 0,16 m; q v = 700 m 3 /h; 1.2×
Page 133 and 134:
M4 A Temesvári Műszaki Egyetem el
Page 135 and 136:
M6 A Dresser forgódugattyús gáz
Page 137 and 138:
M8 A vákuumos folyadékszállító
Page 139 and 140:
232,31 25,05 22,09 960 0,65 0,187 0
Page 141 and 142:
M9 A méréssorozat alapján szám
Page 143 and 144:
143
Page 145 and 146:
145
Page 147 and 148:
147
Page 149 and 150:
149
Page 151:
M11 Az Iseki Vacuum Systems Ltd. ny
Page 154 and 155:
FÁBRY G. (2006): Vákuumos és gra
show all

értekezés - Szent István Egyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?