Koltai Tamás - Színház.net

VILÁGSZÍNHÁZKarsai GyörgyBenno Besson mesélE■VICTOR HUGO: A VARÁZSTOLL ■gyszer volt, hol nem volt, egy messzi, távoli szigeten, amelynek neve Man, élt egygonosz király. Menyasszonyát, Lady Janetet megszöktette szerelmese, a király unokaöccse,Lord Slada. A bosszúszomjas uralkodó elôl menekülô szerelmesek az erdô mélyén,egy romos kolostor megszentelt falai között találnak menedéket, ahová üldözôiknem követhetik ôket. Három napja vannak már a szent ligetben étlen-szomjan, mivel egyrégi átok nyomán minden itt termô növény és a kicsiny forrás vize is halálos mérget tartalmaz.A szerelmeseken kívül az elátkozott helynek két, a társadalomból kitaszított lakójavan: Zineb, a boszorka és Aïrolo, a tolvaj. Zineb éppen százesztendôs, s tudja, eljötthalála órája, mivel nyakában hordott talizmánja egyetlen nappal sem védelmezi tovább:amint betölti a századik életévét, meg kell halnia. A halálra készülô boszorka az ôt ápolóAïrolónak ajándékozza csodatévô talizmánját. A tolvaj figyelmezteti a király elôl bujkálószerelmeseket, hogy ne nyúljanak se ételhez, se vízhez a szentély területén; hogy segítsenrajtuk, elindul élelemért. Amint elhagyja a romkertet, a király katonái azonnal lecsapnakrá, és elhurcolják. Közben a király összetalálkozik Zinebbel, s jóslatot szeretne kicsikarnibelôle. A boszorka hosszas unszolásra felfedi a király jövendôjét: élete úgy alakul majd,ahogy azé az emberé, akivel elsônek találkozni fog, s akinek kezei a háta mögött összevannak kötözve. Éppen ekkor vezetik el a katonák Aïrolót a király elôtt, aki megpillantvaa hátrakötözött kezû embert, az imént hallott jóslat beteljesülésének véli Aïrolo megjelenését,így aztán azonnal kegyelemben részesíti a tolvajt, s minden jóval szeretné ellátni.Aïrolo hamar megérti, milyen váratlan hatalomra tett szert az uralkodó felett, s a legkülönbözôbbmódokon megalázza, gúnyt ûz belôle, végül gazdag asztalt teríttet az erdô közepén,ahová meghívja vacsorázni az éhségtôl és üldöztetéstôl elgyötört szerelmeseket.A porig alázott királynak ezt is el kell viselnie, s végsô elkeseredésében lemond a trónról,amit a nép hálás örömujjongással fogad.Victor Hugo naplójában a következô feljegyzés olvasható: „…A Mangeront-ils? (szószerint Esznek-e majd?, magyarul A varázstoll) címû színmûvet 1867. április 27-én reggel8 óra 30-kor fejeztem be." Az eredetileg A boszorkány halála munkacímet viselô mesejáték(?), tragédia (?) a költô azon drámaciklusába tartozott, amelynek a Szabad színház összefoglalónevet adta, és amelyet végül 1886-ban adtak ki. A hosszú vajúdás után született,eredetileg igen terjedelmes – öt felvonásból,1582 alexandrinusból álló – színmûnekmég jó húsz évet kellett várnia, míg1907-ben egy brüsszeli társulat végre mûsoráratûzte. A korabeli kritika szinte egységesenelutasította a „végeérhetetlen monológokbangazdag", „andalítóan unalmas"meseszövésû történetet, bár az Étoilebelge kritikusa felfigyelt a kétfelvonásosrahúzott, furcsa színmû értékeire is: „ôrült éshihetetlenül szabad szárnyalású dráma,amely magával ragadó fantáziáról tanúskodik,és egy eleddig ismeretlen Hugo felfedezésérôlszól. A második felvonás egyetlenhatalmas mulatság, amely egyszerreutal shakespeare-i és vásári komédiai gyökereire."Néhány évvel késôbb Párizs is felfedeziHugo színmûvét (1919-ben, születéseévfordulóján tûzik mûsorra, meglehetôssikerrel), ám késôbb, a múlt századfolyamán világszerte csak elvétve vették elôa színházak.Nemzetközi összefogás eredményekéntrendezte meg Benno Besson Victor Hugomesekomédiáját 2002 októberében: aThéâtre Vichy-Lausanne (Svájc), a Théâtrede la Ville (Párizs), a châteauroux-i, a nevers-iés az aulnay-sous-bois-i (valamenynyiFranciaország) színházak, illetve mûvelôdésiközpontok (!) koprodukciójahónapok óta járja Franciaország nagyobbvárosait, s még az idén eljut majd Svájcbaés Olaszországba (terveznek egy bécsi vendégszerepléstis kora ôszre, ez azonbanegyeztetési nehézségek miatt még nem dôltel). Benno Besson, a Berliner Ensembleegykori, Brecht melletti társalapítója a DeutschesTheaterben az 1950-es évek végénArisztophanész, Szophoklész, Molière ésA varázstoll Benno Besson rendezésébenMario del Curto felvételeXXXVI. évfolyam 4. szám2003. ÁPRILIS ■ 4 7