Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

sáról viszonylag kevés vizsgálat van, ezértkutatásunk fő célja az volt, hogy három dunántúliváros (Sopron, Szombathely, Székesfehérvár)esetén mutassuk be, milyenantropogén hatások érték a környezetet,illetve a környezet miként hatott a városokfejlődésére. Kutatásaink során a városi talajokkalfoglalkoztunk, mivel ezek jól megőrzika természeti és az emberi hatásokat.A talajok igen jelentős szerepet töltenekbe az ökoszisztémában. Egyrészt életteretjelentenek a növények és az állatok számára,másrészt szabályozzák a víz, az energiaés az elemforgalmat, harmadrészt jelentőshasználati funkcióval bírnak a mező- és azerdőgazdálkodás számára, illetve megőrzikaz emberi múlt történelmi értékeit. A várositalajok esetén ezen funkciók nagy részeelveszik, vagy különböző mértékben sérül.Ennek eredményeképpen a környezet semképes betölteni eredeti szerepét. Ugyanakkormég csökkenő funkciók esetén is igenjelentős szerepe lehet a városi talajoknak,hiszen igen nagy mennyiségű vizet és egyébanyagot képesek magukba fogadni, illetvetárolni. Emiatt nagy jelentőségű a talajok tulajdonságainakismerete a városok esetén is.Munkánkban a három kiválasztott várostalaját próbáltuk meg jellemezni, különöstekintettel az abban bekövetkező változásokra.Irodalmi áttekintésAz antropogén városi talajok (antrophogenicurban soils) vagy urbán talajok (urban soils)kifejezés az 1970-es évektől vált használatossá,bár a városokban található talajok állapotárólmár a XIX. században is születettleírás. Az antropogén szó a görög ánthröpos( jelentése „férfi”) és -genés (ebben az öszszefüggésben„okozta”) utótag szóösszetételébőljött létre, míg az urbán megnevezés alatin urbanus ( jelentése „városi”) kifejezésbőlmaradt ránk az ókoriak bölcsességéből.A városi talaj szó jelentését már sokan sokféleképpenértelmezték, de abban mindenkutató egyetért, hogy ez a kifejezés nagyjábólannyit jelent, hogy urbanizáció, illetvenapjainkban inkább városi hatásokat viselőtalajról beszélhetünk. Ezek a városi talajokviselik a települések közigazgatási határainbelül a kereskedelem, a közlekedés, atermelés és a folyamatos emberi jelenléthatásait. Ezek közé a tevékenységek közénem sorolható be kifejezetten a mezőgazdaságiművelés, de a kevésbé „elurbánosodott”városainkban még jellemző a gazdálkodása közigazgatási határokon belül. (Ezért azilyen esetekben mintavételeink során leírójelleggel külvárosi városi talajoknak tekintettükaz ott található talajokat a művelésalá vont mintavételi területeken).Általában városi talajok közé sorolják mindazonvárosi vagy külvárosi talajokat, amelyekneka felső 50 cm vastag szintje nemmezőgazdasági, de az emberi tevékenységkövetkezményeképpen zavart, degradáltvagy átkevert jelleget ölt (BOCKHEIM1974). Azt viszont meg kell jegyeznünk,hogy a városi talajok rétege változó vastagságúés általában már 40-50 cm-es mélységalatt természetes eredetű talajokon helyezkednekel. Antropogén talajról (BILLWITZ– BREUSTE 1980) akkor beszélhetünk, haa természetes hatásoknál erőteljesebb mesterségesfolyamatok kerülnek túlsúlyba ésa talajok felépítése megváltozik (RUNGE1975). A városi környezetben található talajokrendszerint bolygatottak, taposottak,ezért a városok fejlődésének eredményeképpennagyon kevés helyen vizsgálhatunkeredeti talajszinteket. A nyomvonalas létesítményekhálózatának megjelenése, avárosi infrastruktúra, a lakókörnyezetekkialakulása mind-mind a talajok heterogenitásátidézte elő. A legtöbb településhelyén eredetileg mezőgazdasági termelésfolyt, amely részek a városok terjeszkedésesorán építési területté minősültek át, vagyismegkezdődött az antropogén tájátalakításegy újabb szakasza. A talajokra a magasszerves- és tápanyagtartalom továbbra is124