Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

szárazföldi törmelékes üledékei sekélytengerikarbonátokkal fogazódnak össze; míg amezozoikum (251-65.5 millió év) túlnyomórésze tengeri kifejlődésű, illetve a paleogén(65.5-23 millió év) során jelentős andezites(57–63% SiO 2-tartalmú vulkáni kőzet)vulkanizmus zajlott (BUDAI – KONRÁD2011). A Dunántúli-középhegységi-egységrésze Székesfehérvár is, mely kimondottanegy vulkáni centrum közelében helyezkedikel. A másik két vizsgált város geológiájáttekintve, Sopronét az alsó ausztroalpi takarók,míg Szombathelyét a Kőszegi-hegység,így a Penninikum és a felső ausztroalpi takarókhatározták meg.Sopron és környékeA Dunántúl ÉNy-i részének medencealjzatátaz ausztroalpi takarórendszer Magyarországterületére átnyúló részei alkotják.Ezek közül a legalsó szerkezeti helyzetű alsóausztroalpi takaró paleozoos (542-251 millióévvel ezelőtti), közepes mértékű átalakulástszenvedett, metamorf kőzetei a Soproni-hegységbenés környékén bukkannakfelszínre (FÜLÖP 1990). A hegység tömegéttöbbszörös metamorfózis hatására kialakultún. polimetamorf csillámpala (kristályospala, amelyben a csillámok mennyiségemeghaladja az 50%-ot, emellett sok kvarcottartalmaz (SZAKMÁNY 2008) és gneisz(magmás vagy üledékes eredetű kőzeteknagy területre kiterjedő metamorfózisasorán keletkező kőzet) alkotja (VöröshídiCsillámpala és Sopronbánfalvi Gneisz Formáció).A csillámpalák üledékes kőzetekbőlmetamorfizálódtak a variszkuszi hegységképződéssorán (416-300 millió év), míg apalás szerkezetű biotit–muszkovit (biotit:magnéziumot és vasat tartalmazó csillám,amely általában 1–2 mm-es, sötétbarna pikkelyekformájában jelenik meg; muszkovit:kálium- és alumíniumtartalmú csillám,jellegzetesen gyöngyházfényű, színtelen,szürke, barnás- vagy halványzöld, kitűnőenhasadó ásvány) gneisz, az ezekbe benyomultgránittest (savanyú összetételű (77%fölötti SiO 2-tartalmú) mélységi magmáskőzet (SZAKMÁNY 2008) átalakulásávalkeletkezett.1. ábra: A Soproni- és a Kőszegi-hegység, valamint a Kisalföldaljzatának földtani térképe a kainozoos képződmények (65.5millió évtől máig) elhagyásával (HAAS et al. 2010 nyomán).Jelmagyarázat: 1 – Penninikum; 2 – alsó ausztroalpi takaró;3 – felső ausztroalpi takaró. A szintvonalak a medencealjzatdomborzatát ábrázolják a tengerszint felett. A medencealjzatotalkotó képződmények felszíni elterjedését a fehér pontokjelzik. (BUDAI – KONRÁD 2011)Amfibolit (bázisos összetételű, közepesfokúmetamorf kőzet, lényeges elegyrészeia hornblende (>40%) és a plagioklász(anortittartalom általában >20%) (SZAK-MÁNY 2008) és leukofillit (kvarc–muszkovit pala; erősen palás metamorf kőzet,nagy mennyiségű muszkovitcsillámtólezüstösen csillogó, amely szerkezeti zónákbanvégbemenő tektonikus mozgások során,jellemzően gránitos kiinduló kőzetbőlkeletkezett) alárendelt mennyiségben, lencsékformájában, illetve bizonyos horizontokhozkötötten fordul elő, amelyek eredetianyaga bázisos (45–52% SiO 2-tartalmú)vulkanit lehetett. Az első metamorfóziskora 280-300 millió évvel ezelőttre tehető,de később – kb. 70-80 millió évvel ezelőtt –az alpi-hegységképződés során ismét metamorfhatás érte (BUDAI – KONRÁD 2011).128