Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

gépen 2 órán át rázattuk, majd leszűrtük. Ebbőltörtént a mérés atomabszorpciós spektrofotométerrel.A készülék kalibrációjáhozelemenként standardsorok elkészítése szükséges.A vastartalmat 372 nm-es, a mangántartalmat403.1 nm-es, réztartalmat 324.7nm-es és a cinktartalmat 213.9 nm-es hullámhosszúságúfényben határoztuk meg. Azértékeket mg/kg-os mértékegységben adtukmeg (BELLÉR 1997, JUHÁSZ szerk. 2006).Adatfeldolgozás és kiértékelésA helyszíni- és a laboratóriumi vizsgálatokeredményét egy EXCEL file-ban rögzítettük,majd ez alapján végeztük el az adatokértékelését. A terepi és a laboratóriumivizsgálatok eredményeit DigiterraMap(3.11.3.31) térinformatikai szoftver segítségévela mintavételi pontokhoz illesztveponttérképen ábrázoltuk. Ezt követően háromszögelésesleképezéssel hálót hoztunklétre a ponttérkép alapján minden talajparaméterrevonatkozóan. Mivel adatainkpontszerűek és a városokban egy-egy paraméterakár kis távolságon belül is jelentősenváltozhat, a létrehozott tematikus térképeknem minden esetben fejezik ki pontosan azadott tulajdonság változását, de jól jelzik alegfontosabb tendenciákat. A tulajdonságokváltozásának érzékeltetésére a tematikustérképeken a mért értékeket is ábrázoltuk.A tematikus térképek, valamint helyszíni éslaboratóriumi vizsgálatok alapján megpróbáltunkkövetkeztetéseket levonni a talajokállapotára, szennyezettségére és annakokaira vonatkozóan. Amennyiben szakmailagindokolt volt az elemzést STATISTICAprogramcsomaggal végzett statisztikai értékelésselegészítettük ki.EredményekSzékesfehérvárTájhasználati szempontból a mintavételipontok közel egynegyede (26%) mezőgazdaságiterülethez, másik egynegyede pediglakóövezeti zónához (28%) köthető (7. ábra).7. ábra: A mintavételi pontok tájhasználat szerinti megoszlásaKémhatásA tájhasználati kategóriák szerint csoportosítvalátható, hogy a feltalaj mintái alacsonyabbkémhatásúak az alsó szint mintáihozképest (8. ábra), melynek oka az,hogy a kilúgzás fentről lefelé hat. A vizespH-vizsgálatok alapján a felső szintben (0-10 cm) a talajminták 85%-a a mérsékeltenlúgos, 7%-a a semleges, másik 7%-a lúgosés 1%-a a savanyú kategóriába sorolható(9. ábra). Az alsó szintben a talajminták79%-a sorolható a mérsékelten lúgos tartományba.A savanyú kémhatású talajmintáka Velencei-hegység délnyugati felénfekvő erdők talajából származnak. Ennekoka kettős, egyrészt ezen a részen benyúlika város területébe a savanyú, gránit alapkőzetűVelencei-hegység, másrészt az erdőkalatt jobban érvényesülnek a kilúgzásifolyamatok, amelyek a talaj savanyodásáteredményezhetik. A talajminták döntőenmérsékelten lúgos pH-ja a mésztartalmúalapkőzetre és a lágyszárú vegetáció alattigyengébb kilúgzásra vezethetőek vissza.Igen szoros volt az összefüggés az egyes rétegekbenmért kémhatás között (10. ábra),ami azt mutatja, hogy a mintavételi pontoknagy részén a természetes talajfejlődési folyamatokérvényesülnek.141