Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

Ssz. Helyszín G (Cl-) G (SO 42-) G (NH 4+) G (NO 3-) G (ÖP) G (KOI ps)12 Gaja/ Jancsár-cs. 51971 78254 53.76 14336.7 465.9 3464.7befolyása után17 Aszalv.-á./ Kórház után 1458 475 0.20 180.1 0.5 7.416 Basa-árok 280 212 11.20 4.7 5.9 120.114 Aszalv.-á./ Gajába 4069 6884 1.90 418.3 3.0 214.9torkollás előtt13 Gaja/ Aszalv.-á. befolyásaután55616 72729 48.13 14973.7 481.3 3208.63. táblázat: Anyagáram eredményekMederanyagA vízminták mellett mederanyag-mintákatis gyűjtöttünk nyolc helyen, melyeket aNymE Környezet- és Földtudományi IntézetTermőhelyismerettani Tanszékén vizsgáltak.A mért paraméterek: váz-százalék (a2 mm-nél nagyobb alkotórészek mennyiségénekarányszáma), pH (desztillált vizes éskálium-kloridos), szénsavas mésztartalom(CaCO 3), higroszkóposság (hy), szemcseméreteloszlás (agyag A%, iszap I%, finomhomokFh%, durvahomok Dh%), szervesanyag tartalom (humusz H%), nitrogéntartalom(N%), oldható foszfor- és káliumtartalom(ALP, ALK), kalcium-tartalom(KCl-es Ca), magnézium-tartalom (KCl-esMg), vas- mangán-, réz- és cink-tartalom(EDTA/DTPA Fe, Mn, Cu, Zn).A szemcseméret alapján a Gaja és a Vargacsatornadurva, a többi vízfolyás és az állóvizekfinom mederanyagúakMagas nitrogén- és humusz-tartalom aCsónakázó-tónál, a Jancsár-csatornánál, aMalom-ároknál és a Palotavárosi tavaknáljelentkezett, de az utóbbi jellemző jócskánmegemelkedett a Gaja üledékében is.A kiülepedett nehézfémek (vas, mangán,réz és cink) tekintetében a legszennyezettebba Jancsár-csatorna és a Malom-árok.A Gaja mederanyagában mindegyik vizsgáltnehézfém mennyisége nő a folyásirány szerinthaladva.ÖsszefoglalásSzékesfehérvár felszíni vizei állapotánakjellemzése céljából helyszíni méréseketvégeztünk, illetve mintákat vételeztünk laborvizsgálatokhoz.Az adatok paraméterenkéntkiértékelésre kerültek.A vizsgált időpontban (2011. 06. 21.) a vízfolyásokszennyezettek voltak, a legroszszabbértékek az Aszalvölgyi-árok Kórházutáni (SZEV-8. ábra), és a Varga-csatornaCsónakázó-tó melletti (SZEV-9. ábra) mérésipontjánál jelentkeztek. Mivel kisvizesidőszakban vettük a mintákat, a magas koncentrációkvalószínűleg talajvíz szennyezettségreutalnak. Az állóvizek vízminőségiállapota általánosságban jónak mondható,az adatok alapján a Sóstó tűnik a legszenynyezettebbnek,ám a magas értékek főkéntjellegének köszönhetőek (mocsarasodó szikestó), de nem elhanyagolható az egykoriszennyvízbevezetés hatása sem.A számított anyagáram-eredmények alapjánvizsgálatunkkor a Gajára Székesfehérvára tisztított szennyvize által gyakoroltaa legjelentősebb hatást. A várost elhagyvaszinte az összes általunk elemzett szenynyezőanyagkoncentrációja megnövekedetta patakban. Ebben kulcsszerepet játszott aGaja alacsony vízhozama a nagy koncentrációjútisztított szennyvíz hozamához képest.223