Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

A vizsgálati terület és a kutatásicélok bemutatásaAz SVM-1. ábra a Rák-patak egyes mintavételipontokhoz tartozó vízgyűjtőterületétmutatja, kiegészítve a forrásvidéki kisvízgyűjtők,a Vadkan-árok és a Farkas-árokmegjelölésével.A Rák-patak vizsgálatba bevont vízgyűjtőterületének (SVM-1. ábra) 70.16%-át erdősbokrosvegetáció borítja, ezért az erdőgazdálkodássalérintett, de az urbánus területeknélkevésbé bolygatott részvízgyűjtőkeróziós- és hordalékszállítási folyamataialapvető hatással bírhatnak a vízfolyásvárosi szakaszain tapasztalható hordalékviszonyairais. Az itt összefoglalt tanulmányainksorán egy forrásvidéki, erdővelborított kisvízgyűjtő, a Farkas-árok erózióveszélyeztetettségétés hordalékmozgásátelemeztük.A Farkas-árok bemutatásaA Farkas-árok (0.6 km 2 ) a Soproni-hegységbentalálható, a Rák-patak vízgyűjtőjénekmellékvölgye. Mezoklimatikus viszonyaitmediterrán, kontinentális és óceáni hatásokis alakítják, az átlagos csapadékmennyiség700 mm körül van. A vizsgált területen azaljzat kristályos pala, erre települtek többrétegben, más-más ülepedési viszonyokközött a szárazföldi törmelékes kőzetek(KÁRPÁTI 1955, KISHÁZI – IVANCSICS1981–1985). A kis kiterjedésű részvízgyűjtők400-550 mBf közötti szintkülönbségeia völgyoldalak nagy átlagos lejtésében (21%felett) is megnyilvánul. A legfelső talajszintben(0-50 cm) mindenhol jellemző az igennagy mennyiségű finom homok frakció jelenléte,a fizikai talajféleség homokos vályog,vályogos homok, illetve iszapos vályogos homok.Sok helyen 70-80 cm-rel a talajfelszínalatt agyagos réteg húzódik (BELLÉR 1996).A talajtani és geomorfológiai viszonyok miattgyakoriak a földcsúszások.Az erdős vegetációban lombhullató és örökzöldállományok egyaránt jelen vannak.Erdészeti beavatkozások következtében afriss vágásterületeken és a közelítőutakonmegindulhat a talajpusztulás, amely a földcsúszásokon,partomlásokon és medereróziónkívül hordalékutánpótlást szolgáltat apatak számára. A vízfolyásba jutott vágástérihulladék, illetve bedőlt fák hatására sokhelyen hordalékdepóniák képződnek.A kutatás céljaiVizsgálatainkat a következő kérdéskörökbenvégeztük (zárójelben a témában születetttanulmányok, publikációk hivatkozása):• A Farkas-árok erózióveszélyeztetettségénekkimutatása az USLE és azEROSION-3D modellekkel (CSÁFORDI2010); a felszíni eróziót leginkább befolyásolótényezők feltárása (CSÁFORDIet al. – lektorálás alatt); a modellezett(potenciális) és a terepen felmért (valós)talajpusztulás összehasonlítása (BAR-NA 2011).• Egy térinformatikai keretrendszer építéseaz ArcGIS Model Builder-ben, mely– az USLE egyenletet alapul véve – egységesítiés felgyorsítja a kisvízgyűjtőkfelszíni talajveszteségének számítását(CSÁFORDI et al. – lektorálás alatt).• A Farkas-árok hordalékszállítási dinamikájánakmegismerése, a teljes hordalékhozamkiszámítása egy kiválasztotthidrológiai évben (2008-2009) lebegtetetthordalékszállítási modellel és agörgetett hordalékmennyiség mérésével(CSÁFORDI et al. 2011).• A kisvízfolyások hordalékszállításátsztochasztikusan befolyásoló folyamat,egy meginduló hordalékkúp hatásánaktanulmányozása a Farkas-árokban. Milyenarányban járul hozzá az adott hordalékkúp– az egyéb hordalékforrásokmellett – a patak hordalékszállításához(CSÁFORDI 2011, CSÁFORDI et al.2011)?180