Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

ságát, ezért lényeges, hogy külön fejezetetszántak ismertetésükre. International Societyof Soil Sciences Conference (1982)keretén belül Németországban BLUME vezetésévelrészletesen mutatják be a Berlinterületén található városi talajokat, majd akövetkező évben megalakul az „AKS” nevűvárosi talajok munkacsoport, ezen belül pediga német Talajtani Társaság, mely mozgatórugójalett a későbbi urbán talajokkalkapcsolatos tudományos eseményeknek. A90-es évektől az antropogén talajok vizsgálataezekben a talajszennyezések feltárásárakoncentrálódott és a talajtani módszerekkidolgozása került előtérbe. Mivel az urbanizációjelei már egyértelműen jelentkezteka városok területein található talajoktulajdonságaiban, sok publikáció született atémában és foglalkozott a városokba tömörülőnépesség átalakító hatásainak vizsgálatával.A városi talajok első osztályozásátBULLOCK és GREGORY szerzőpárosdolgozta ki 1991-ben, akik elsősorban avárosi talajok képződésével és fejlődésével,valamint a talajok horizontális és vertikálisváltozékonyságának vizsgálatávalfoglalkoztak (BULLOCK – GREGORYszerk. 1991). Néhány évvel később BAIZEmeghatározta az antropogén városi talajokkét típusát és annak legmagasabb taxonómiaiszintjét (BAIZE – GIRARD szerk.1995). Az évtized közepétől megjelentek avárosi talajok osztályozásával kapcsolatospublikációk, elsőként Németországban(FINNERN szerk. 1994), majd Franciaországban(BAIZE – GIRARD szerk. 1995)és Oroszországban (SHISHOV et al. 1997).1995-ben az USA-ban is kezdeményezik atalajok taxonómiájának elkészítését.1998-ban megalakul az International Unionof Soil Sciences ISSS – „Urbán talajok – Avárosi, ipari, közlekedési és bányászati területektalajai” munkacsoport (SUITMA),mely napjainkig tevékenykedik és segíti azurbán talajok tudományos megítélését. A2000. évben pedig sor került az első nemzetközikonferenciára a városi, ipari, közlekedésiés bányászati területek talajairól,melyre a németországi Essenben gyűltekössze az ezzel a tudományággal foglalkozókutatók (BURGHARDT – DORNAUF2000). A legutóbb pedig 2009 volt SUITMAkonferencia New Yorkban, ahol a városi,ipari, közlekedési, bányászati területekmellett a katonai területek talajainak vizsgálatávalbővítették az ismereteket.2006-ban a Word Reference Base (WRB)új kiadásában az antropogén városi talajokata talaj erőforrásokra vonatkozóan aTechnosols talajcsoporttal együtt tettékközzé. Szintén ebben az évben a 18. TalajtaniVilágkongresszuson Philadelphiában azantropogén talaj képezte az alapját számoskutatási témának. Az érdeklődés ezek utána városi talajok szerves anyagainak vizsgálatárairányult és több kutatás is elkezdtevizsgálni szén-dioxid-elnyelő szerepüket,miután POUYAT és munkatársai (2006)nagy mennyiségű szerves szenet találtak avizsgált lakóövezetek talajaiban.Az évek előrehaladtával fejlett országokmár kiterjedt ismeretekkel rendelkezneksaját országaik városi talajairól, de 2010-ben már felmerült a fejlődő országok – Kína,India – eddig kevésbé szennyezett, de a rohamosaniparosodó területek talajainak elszennyeződéseés pusztulása. A növekvőagglomerációval együtt tehát növekszik atalajszennyezettség, a városi talajokat érőhatások felerősödnek (MEUSER 2010).A hazai szakirodalomban kisszámú a tudományterületnekmegfelelő kutatómunka,habár a hazai kutatók előbb kezdtek el foglalkoznia témával. Így városaink közül Budapestrőlkészült egy közterületi nehézfémtartalomvizsgálat, mely során forgalmasutak mellől gyűjtött mintákban nagy menynyiségűPb-koncentrációt mutattak ki (KO-VÁCS – NYÁRI 1984). Az ország keleti felénDebrecenben játszóterekről, kiskertekből126