Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

A felszíni erózió jelentősége a hordalékképződésben– potenciális hordalékforrások áttekintéseA 2008-2009 hidrológiai évben a Farkasárokteljes hordalékhozama 95,1 tonna, afelületi eróziós talajveszteség 26,4 tonna.A hordalékszállítási arány a Vanoni-képlet(LIM et al. 2005) alapján 50%, mellyel csökkentvetalajveszteség értékét azt kapjuk,hogy a vízgyűjtőt potenciálisan 13,2 tonnahordalék hagyta el. Tehát a felületi eróziórészesedése a teljes éves hordalékhozamból13,9%. (A hordalékdepónia 16,6% aránytképvisel a hordalékszállításból.) Látható,hogy a felületi erózión kívül más talajpusztulásifolyamatok is részt vesznek a Farkasárokkisvízfolyásának hordalék-utánpótlásában,melyek jelentősége felülmúlja ajórészt erdős vegetációval borított vízgyűjtőfelületi erózióját. Ilyen jelenségek a földcsúszások,a partfalerózió, a burkolatlanerdészeti utak és közelítőnyomok vonalaseróziója, melyek vizsgálatának a jövőben kiemeltszerepet kell kapnia.ÖsszefoglalásA Rák-patak vízgyűjtőjének több mint70%-át erdő borítja, ezért a városi vízfolyásszakaszokhordalékszállításában ésvízminőségében is meghatározó lehet az erdőterületekhordalékképződési dinamikája.Ezért a TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV-2010-006 jelű program városökológiai vizsgálataihozkapcsolódóan feltártuk a Rák-patak forrásvidékéntalálható erdősült kisvízgyűjtő,a Farkas-árok erózióveszélyeztetettségét éshordalékszállítási viszonyait.Korábbi vizsgálataink során megállapítottuk,hogy a Farkas-árok hordalékhozama jelentősidőbeli fluktuációt mutat, a hordalékkészletekelérhetősége befolyásolja a hordalékszállításdinamikáját (CSÁFORDI et al. 2010a).A lehetséges hordalékforrások elemzése ésa terület eróziós potenciálja érdekében azempirikus USLE és a fizikai EROSION-3Dmodellekkel elkészítettük a Farkas-árok erózióstérképét, kiszámoltuk a teljes és átlagostalajveszteséget a 2008-2009-es hidrológiaiévben. A talajpusztulás átlagértékeit megadtukaz egyes erdőrészletekre és területborításikategóriákra, amelyek közül egyik területiegységben sem haladta meg a felületi erózióa 4,1 t·ha -1 toleranciahatárt. Az egyes erdőrészletekbena talajpusztulást legfőképpena lejtés-lejtőhajlás határozta meg, ugyanakkora vegetációborítás talajvédő szerepe isegyértelműen megmutatkozott. Az eróziórahajlamos területek elsősorban a vízfolyásmenti meredek partfalak, egyes burkolatlanerdészeti közelítőutak és a kiritkult lombkoronájúállományok. Az USLE térinformatikaiadaptálása érdekében egy négy modulbólálló keretrendszert hoztunk létre az ArcGIS/ArcMap 9.3 térinformatikai szoftver ModelBuilder funkciójával, mely egységesíti ésmeggyorsítja a talajpusztulás számítását.A kiválasztott referencia-időszakra megadtuka Farkas-árok teljes hordalékhozamát,mely a csillapító vízládában akkumulálódottgörgetett hordalékhozamok és – a regressziósegyenletekkel illetve átlagértékekalapján számolt – lebegtetett hordalékhozamokösszegével egyenlő. A hatványfüggvényalapú regressziós egyenletekkel azárhullámok fel- és leszálló ágának lebegtetetthordalékkoncentrációját modelleztük,mely egyenletekbe a vízhozamon kívül azesőerozivitást és a megelőző csapadékindexetis bevontuk. Az erdősült kisvízgyűjtőkhordalékszállítását sztochasztikus tényezőkis befolyásolják, melynek egy jellegzetespéldája a faágak és szerves törmelék mögöttfelhalmozódott hordalékdepóniák többlethatása.A vizsgálati területen mesterségesenmegindítottunk egy – az erdészeti út alatticsőáteresz biztonságát veszélyeztető – hordalékkúpot,majd geodéziai és térinformatikaimódszerekkel meghatároztuk a depóniábóleltávozó teljes hordalékhozamot.188