Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

ZajtérképSzékesfehérvár belterületén összesen 121ponton végeztünk zajmérést közel egy időben(de. 10-12h között). A mérési pontok közöttiátlagos távolság 100 m volt (23. ábra). Akövetkező értékeket mértük: Laeq, LAFmax,LAFmin and LCPEak, ezek jelentése: átlag,maximum, minimum, kiugró érték. A zajtérképelkészítésénél az átlagos értékekkelszámoltunk. Egy mérés időtartama 10 másodpercvolt. Bizonyos pontokon a mérésttöbbször megismételtük, ha váratlan zaj lépettfel (pl. fűnyíró, munkagép, traktor, mentő,stb.) SURFER modellező szoftverrel azértékeket Kriging módszerrel interpoláltuk.A végeredmény látható a 24. ábrán, az értékekdB-ben vannak feltüntetve. Sötétebbárnyalat magasabb zajszintet jelent.A létrejött térkép láthatóan a valóságos viszonyokatmutatja a forgalmas kereszteződésekben,ugyanakkor a térkép továbbpontosítható, ha a történelmi belvárosban isvégzünk majd további méréseket. Ez azértfontos, mert oda járművel tilos behajtani,csak gyalogos forgalom van, ami miatt a zajártalomjelentősen csökken. Ezt a jelenlegitérkép még nem tükrözi.Biológiai aktivitás térképezéseIsmét az IDRISI modellezőjét használjuk abiológiai aktivitási térkép előállításához. Amodellt a 25. ábra mutatja.23. ábra: zajmérési pontok eloszlása24. ábra: Székesfehérvár zajtérképeKiindulásként a magassági növényzet térképet(“veg_height”) és a fatérképet vesszük(“Tree_map”). Elsőként töröljük a magasságitérképről a negatív értékeket (“veg-height_corr”). Ezután a növényzetet két kategóriábasoroljuk, a fűves területet 0.4 m alatt húzzukmeg, a bokros területet pedig 0.4 -2 m közöttvesszük (“grass_shrub”). A végeredménylátható a 26. ábrán. A fű kódja 1, a bokoré 2.Az egyéb terület 0 értéket kapott.25. ábra: Biológiai aktivitás modellje72